Állami gimnázium, Munkács, 1911

12 Ezen felsorolt irók jelölték meg azt az utat, melyen Marx hatalmas egyénisége a modern szocializmus rendszerét megalkotta. Láttuk, hogy ezen irók tisztán látták azokat a bajokat, melyek a társadalom mai formájában fellépnek, s lelkük egész rajongásával és nagy tudással iparkodtak megtalálni azon módokat, melyek ezen bajokat megszüntetnék. Majdnem minden problémát megtalálunk náluk, amelyekel később Marx fog nagy apparatussal tárgyalni, csak egyben igazán uj Marx, t. i. abban, hogy Marx a társadalmi reformját nem az egész társadalom szempontjából fogja fel, hanem egyedül és kizárólag a munkásosztály szempontja uralkodik nála. Ezt, a társadalom uj, negyedik rendjét ő keltette életre, ő jelölte ki helyét, ő kodifikálta először meg a munkások jogait és törekvéseit. Ezt fogjuk tárgyalni a következőkben. Hl. A marxizmus tanításai. Marx Károly, a szociális demokrácia megalakítója, a proletáriatus evangélistája, 1818-ban született. Atyja egy később kikeresztelkedett zsidó ügyvéd volt, kinek házában nagyvilági műveltség uralkodott. A tehetséges fiu filozofiát és jogot tanult, s magántanárrá akarja magát habilitáltatni, de az egyetemen uralkodó reakcionárius szellem magával ragadta, s ujságiró lett. A porosz rendőrség csakhamar száműzi hazájából és Párisba vándorol, hol megismerkedik Engels Frigyessel, akivel együtt alkotja meg a szocializmus rendszerét, ugy, hogy egyáltalában nem lehet tudni, mi származik az egyiktől, vagy a másiktól. De Párisból is kiutasítják, egy ideig Brüsszelben, majd ismét Németországban tartózkodik, végül Angolországba megy s itt él és irja meg müveit. 1883-ban hal meg. Legnevezetesebb müvei a már emiitett Kommunisztikus Kiáltvány és a Töke. Engels Frigyes, Marx munkatársa, barneni kereskedő családból származott, s szintén kerekedőnek készült. Korán Angliába jutott, hol élénk részt vett a munkások mozgalmaiban, s Owennek, egy utópista szocialista lapjában dolgozott. Élete csupa tengődés, és nyomor, s Párisban alig ismerkedik Marx-szal, máris kiűzik mindkettőjüket, mint veszedelmes anarchistákat. Innen aztán együtt bujdosik a rendőrség üldözése elől Marx-szal, akivel együtt irja meg 1847-ben londoni kongresszuson a kommunista kiáltványt. A Kommunisztikus Kiáltvány, bár alig néhány oldal, 50 esztendő alatt óriási jelentőségűvé vált. Lendülettel, prófétai ihlettel van megirva, s bár tele van tévedésekkel, ki nem forrott eszmékkel, mégis felülmulhatlan mestermű, mely egy pártprogrammnak szolgált alapul, egy oly pártnak, mely az egész világ hasonló érzésű és gondolkodású embereit, minden ország proletárait egy ha-