Állami gimnázium, Munkács, 1907

12 akarok felvenni egy műtárgyat; lia kamarámon 180 mm. gyújtótávolságú lencse van, mennyire kell készülékemet a tárgytői elhelyeznem ? A 10 alatti függőleges oszlopban 182 mm. körülbelül 2 m.-nek felel meg. IV. Egy 8 m. széles házat 9 m, távolságról 250 mm. gyújtótávolságú lencsével veszünk fel. Kérdés : reá fér-e a kép egy 18 ^ 24 cm. méretű lemezre? A 9 m- rovatában talált 250 mm. 35-szörös kicsinyítést mutat, tehát a kép nagysága - 8000 : 35 — 228 mm. lesz, azért célszerűbb 21 27 méretű lemezt használni. Minél nagyobb valamely obiectiv gyújtótávolsága, annál nagyobb lesz a vele felvett kép. Ha pl. f=100 mm. és a képnagyság 20 mm., akkor f—200 esetén, ugyanazon tárgytávolság mellett 40 mm. nagyságú képet kapok. A lencse fényrekesze a gyujtótávolságot nem módositja. Hogy milyen lemeznagyságra mekkora gyújtótávolság kell, arról az alábbiakban lesz szó. 2. A fényerő. Az obiectiven át bizonyos mennyiségű fény vetődik be kamaránk liomályos üvegén és pedig az igy nyert fordított helyzetű kép annál világosabb lesz, minél nagyobb ugyanazon gyújtótávolság mellett a lencse nyílása. Ha valakinek két 150 mm. gyújtótávolságú obiectivje van és az egyiknek a nyílása 32 mm., a másiké csak 25 mm., akkor az elsőnek nagyobb a fényereje, mint a másodiké. Ha nagyobb fényerejű obiectivet használunk, kevesebb ideig kell a lemezt megvilágítanunk, mert igy a napfény kémiai hatása előbb következik be. Két obiectivnek akkor van egyforma fényereje, ha az egyiknek a nyílása és gyújtótávolsága ugyanakkora, mint a másiké. Azon eset is lehetséges, hogy két lencsének egyforma ugyan a nyílása, de gyujtótávolságuk különböző. Ilyenkor azon obiectiv a fényerősebb, amelyiknek rövidebb a gyújtótávolsága. Midőn a fényerő meghatározásánál a lencse nyílásáról beszélünk, sohasem a tényleges, hanem mindig a ható, vagy érvényesülő nyílást értjük. Tudvalevőleg a fényrekesz által meghatározott tényleges nyílás csak akkor egyenlő a ható nyílással, ha a diafragma az obiectiv lencséi előtt foglal helyet (pl. az egyszerű tájképlencsénél), minden más esetben a ható nyílás nagyobb, mert az obiectiv első felére eső fénynyaláb sugarai konvergensek, azaz egy nagyobo felületről kúp alakban mennek át az alkalmazott diafragma kerek nyílásán. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a lencse fókuszában elhelyezett fényforrás sugarai párhuzamosan lépnek ki a lencséből, egyszerűnek és természetesnek fogjuk találni a ható nyílás meghatározásának következő módját: A végtelenre beállított készülék nomályos üvegét elfedjük egy kartonnal, melynek közepén, az optikai tengely irányában 1—2 mm.-nyi kerek nyílást hagyunk. Ezután sötét kamaránkban bróm-ezüst-papirból egy akkora korongot vágunk, amely pontosan beleillik az obiectiv fedőjébe. A korongot a fedőben ugy helyezzük el, hogy érzékeny oldala a lencse felé legyen fordítva s a fedőt rátesszük az obiectivre. Most a kamara homályos lemeze mögött egy magnézium szalagot égetünk el, minek megtörténte után a korongot az előhívó folyadékba tesszük, majd az igy nyert képet állandósítjuk. A papiron nyelt fekete körlap átmérője megadja a ható nyílás átmérőjét. Ezek után mondhatjuk, hogy az obiectiv fényerejét megkapjuk, ha legnagyobb liató nyílását elosztjuk a gyújtótávolsággal. Legyen H a ható nyílás átmérője, F a gyújtótávolság, akkor p tört megadja a nyílásviszonyt, vagyis megmutatja nekünk azt, hogy az obiectiv gyújtótávolsága hányszor nagyobb a lencse ható nyílásánál. A nyílásviszony, vagy relatív nyílás minden jobb minőségű obiectiv foglalatán fel van vésve. A FF diamétert egységűi veszik és a megjelölés ilyenformán történik: a-, vagy 4*0 O o F : 45, F : 6-8 stb. A p törtet vizsgálva első pillanatra világos előttünk, hogy az obiectiv fényereje annál nagyobb, minél kisebb a gyújtótávolság ugyanazon nyílás mellett. *) Lásd J?. Schmidt idézett munkájának 45—46. lapjait.