Állami gimnázium, Munkács, 1904

20 szoros egységet tartson, eleven és jeltemzetes előadásiban nyújtson újat, várattant és feladatának tekintse az író, liogy a jellemet híven rajzolja és az emberi lélek festésévél gyönyörködhessen. Nagyon emeli a hatást az is, ha a novella drámai gyorsasággal siet a kifejlet felé. Nem állíthatjuk, hogy a novellának mindazon kellékei, melyek a novella mivoltának fönti fogalmazásában foglaltatnak, feltalálhatók Kovács novelláiban. Azt sem állithatjuk, hogy Kovács a jellemfestés oly fontos követelményének mindig eleget tesz. Sokszor keresi a rendkiviili helyzeteket, bonyodalmakat és a hatás külső eszközeivel él a helyett, hogy a lélektanilag igaz jellemeket tárná elénk. De nem járunk el helyesen, ha Kovácsot csupán aesthetikai szem­pontok tekintetbe vételével, a mai irodalomnak a novellát illető álláspontjáról tekintjük és bíráljuk. Minden irodalmi terméket, minden írót, ha helyes bírá­lati mértéket akarunk alkalmazni, azon kor szempontjából kell vizsgálnunk és megítélnünk, a melyben az irodalmi alkotás megjelent, a melyben az iró élt. Megfelel-e a mű a kor ízlésének, visszatükrözi-e kora szellemét, lelkét, han­gulatát, hatott-e korára? Ezek talán a legfőbb kérdések valamely mű vizsgá­latánál és igy Kovács Pálnál szintén felvethetők. Kovács a maga korában való­ságos nemzeti hivatást teljesített azáltal, hogy a Kisfaludy Károly által megte­remtett magyar olvasóközönség részére állandóan gondoskodott olvasmányok­ról. És amint a magyar olvasóközönséggel megkedveltette a szép olvasmá­nyokat, úgy Győrött, ezen akkoriban még majdnem teljesen német míveltségű városban, a hol életének legnagyobb részét töltötte, még többet tett: kiszorí­totta a német elbeszéléseket s novelláival megkedveltette a magyar írást és a szépen folyó magyar beszédet. Ha azonban aesthetikai szempontok szerint is végigtekintünk Kovács novelláin, úgy meggyőződhetünk, hogy ő nagytehetségű mívelője volt kedvelt műfajának, a melylyel biztosította helyét a m'gyár iro­dalom történetében. Ennek igazolására vizsgáljuk meg általánosságban a no­vellákban mutatkozó leleményt, a novellák szerkezetét, a jellemzés módját, és az előadás formáit. Kovács régebben írt novelláihoz az anyagot, a tárgyat a dunántúli ne­mesi családok, nemesi kúriák patriarchális életéből merítette. Gyermekéveit és ifjúságának egy részét Dégen és Pápán töltötte és igy már korán volt alkalma a Dunántúl szép vidékének társas életét, szokásait megismerni. Később, mikor mint orvos Győzött letelepedett, már hivatásánál fogva is tág tere nyílt e vidék társadalmi életét megfigyelnie. Ezen társadalmat tünteti fel azután összes jel­lemző alakjaival a maga egyszerűségében, tisztaságában, kedélyességében, de egyszersmind elmaradottságában is. És mindezt oly korhűséggel, a mely sokszor még a bútordarabok és öltözetek leírására is kiterjed. A vidéki, a falusi élet egyszerűségével szembeállítja azután a fővárosi élet bonyolultabb viszonyait, azt az életet, melyben az emberek már nem oly őszinték és nem oly természe­tesek, mint emebben. Igy ha Kovács vidéki embere a fővárosba jön, rendesen sok baj éri, ha gazdag, kifosztják és örül, ha haza kerülhet. A negyvenes években írt novellákban írónk a kor szellemének hatása alatt leginkább oly tárgyakat dolgoz fel, a melyek által a főúri és polgári, a gazdag és szegény osztályt egymáshoz közelebb hozhatja, vagy egymással szembeállíthatja úgy, hogy az előbbiek büszkeségét, korlátoltságát és kozmo­polita voltát éles ellentétbe helyezi az utóbbinak szabadabb, liberálisabb, ha­zafiasabb felfogásával és törekvésével. Az arisztokraczia és demokraczia közti küzdelmet legszebben rajzolja a föntebb ismertetett „Szív és rang" czímű no­vellájában. Vannak végül Kovácsnak még oly novellái is, a melyeknek tárgyá­val a hibás nevelést és annak káros következményeit akarja feltüntetni. A mesénél azonban fontosabb az, hogy miként tudja az író az esemé­nyeket lélektani alapon fejlődő, azaz összefüggő, kerek, egységes cselekménynyé feldolgozni. Az érdekesen szőtt bonyodalom, a motivált kifejlet a novellának is fontos törvénye. Ami a cselekmény egységét illeti, ezzel nem mindig találko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom