Állami gimnázium, Munkács, 1904

19 ZLink. Az alakok sem mutatnak változatosságot, nagyrészt az előbbieknek halványabb másai. E korbeli mükiidéséről joggal irja Vadnay Károly

1: „Elmésségének ere már csappanóban volt, sőt elmefuttatásaiban az élezek, szójátékok hajhászata is bevette magát, valamint beszélyeinek hatását modorosság kezdé csökkenteni." E korban írt novellái közül szerkezet és jellemzés dolgában még a legsikerültebb „A kis pékleány"'

1 czímű, melyben érdekesen, lélektani megfigyelés alapján van elbeszélve, miként alakul .át a születésére nézve német nyelvű Kraxelhuber Tóbiás nyelvben és lélekben igazán magyarrá. A teljesség kedvéért összeállítjuk Kovácsnak azon novelláit, a melyekről tárgyalásunkban nem volt szó. A lúdezomb (Auróra 1833.) Fehér czipők (Nefelejts 1833.) Éjjeli rémalak (Társalkodó 1836.) Román és nem Román (Auróra 1837.) A hideg viz mindent meggyógyít (Budapesti árvizkönyv 1839.) A gyermek szerelme (Regélő Pesti Divatlap 1842.) Költői színpad (Regélő Pesti Divatlap 1843.) A nőkebel bosszúja (Országgyűlési Almanach 1843.) Csináljunk magunknak egy jó napot (Emlény 1844.) Kopott arszlán (Pesti Divatlap 1844.) Első betegem (Pesti Divatlap 1844.) Kandi nő (Pesti Divatlap 1845.) Egy tál farsangi fánk (Hazánk 1847.) Igen és nem (Életképek 1845.) Az igért veszély (Szikszói Enyhlapok 1853.) Egy kis beszély története (Családi kör 1862.) Egy szegény szép leány (Családi kör 1863.) Egy fiatal hölgy elbeszélése (Főv. Lapok 1871.) Ahogy Isten rendeli (Főv. Lapok 1875.) Aki a levelet nem olvassa végig (Főv. Lapok 1880.) Egy nő, ki a kávét nem szereti (Főv. Lapok 1885.) Ezeken kivül maradt még néhány novellája kéziratban is. III. Azóta, hogy Boccacio „Decamerone"-jával a modern novellát megteremtette, e műfajnak csaknem minden művelt nemzet irodalmában számos jeles művelője volt. Különösen a XIX. század elején írtak nagy számmal novellákat, tehát abban az időben, midőn több irodalomban a classicizmus helyébe a romanticizmus lépett. És amint a német irodalomban az úgynevezett „romantikus iskola" tagjai — különösen Tieck — jeles novellákat is írtak, hasonlóképen nálunk is Kisfaludy Károly, az első magyar romantikus iró, adott példát a művészi, nemzeti alapra fektetett novellára. De annak ellenére, hogy már oly régóta írnak a különböző irodalmakban novellákat, nem mondhatjuk, hogy e műfaj elméletét a költészettan már teljesen tisztázta, legalább úgy, mint a vele rokon regényét, vagy mint a lyrai és drámai műfajokét. A novellát rendesen a regénynyel szokás összehasonlítani és ezzel olyan viszonyba állítani, a milyenben a kisebb költői elbeszélés van az eposzszal. Általában oly kisebb terjedelmű és csekélyebb bonyodalmú szépprózai elbeszélést értünk novellán, melynek tárgyát egy ember élettörténetének csak egy — de fontosabb és érdekes — eseménye teszi. A tárgy maga olyan legyen, a mely elegendő lélektani anyagot foglal magában. Szabálynak állítjuk, hogy cselekvényben lehetőleg 1 Kovács Pál emléknznte. Budapest 1887. 3 Megjeleni a Fővárosi Lapok 1887-ik évfolyamában.