Állami gimnázium, Munkács, 1904
18 Kátaynak adott szavát, nem tarthatjuk költői szempontból igazságosnak bíínhődését. Mindazonáltal el kell ismernünk, hogy irónk sok helyen lélektani megfigyelés alapján érdekesen és művészi módon irta meg történetét és rajzolta meg alakjait. Kovács jól ismerhette a hazai viszonyokat, a főnemesség és polgári osztály közti külömbséget és e novellájában szembe akarta azokat egymással állítani. A főrendi osztály korlátolt felfogásával és hazafiatlanságával éles ellentétbe kívánta helyezni a nemesebb felfogású, a hazáért dolgozni tudó polgárOsztályt. Az előbbinek gróf Dersffi, az utóbbinak Kátay Jenő a képviselője. E novellában is igen gyakran találkozunk az irónak saját életéből merített reminiscentiával és reflexióival. Kátay, a fiatal orvos kimegy Poroszországba, a hol meglátogatja Hahnemannt és tanait megismerve, betegeit ezentúl az új gyógyítási mód szerint kezeli. Mig tehát Kovács a „Ki hitte volna" czímű novellájában kigúnyolja Hahnemann hires felfedezését, itt azokat terjeszti és dicsőíti. Midőn Kátay visszatér Poroszországból, letelepedik egy vidéki városban és ott hasznos tevékenységet fejt ki. Egy fejezet Kovács életéből! Meg kell még jegyeznem, hogy Kovács valószínűleg ismerte Kármán remek novelláját: „Fanni hagyományai"-t. Legalább az utóbbi novelláján keresztül vonuló szentimentális hang, részben a mese rokonsága és talán a novella külső^alakja is erre enged következtetni. — A már többször feldolgozott tárgyat, a tapasztalatlan vidéki ifjúnak fővárosi kalandjait olvashatjuk a „Mindennek van ideje 11 1 és a „Növendék"' 1 czímű novellákban. Az előbbi a benne előforduló komikus helyzetek leírásáért, az utóbbi az egyik személyében, Gégés Orbánban rejlő komikumáért érdemel különös figyelmet. — A szerkezet egysége jellemzi a „Nagybácsi és Nagynéni"* czímű novellát, a melyben érdekes leírását olvashatjuk az akkori megyei tisztujitásoknak, a mint azok a sok korteskedés és sok lakmározás közt végbementek. Mily nagy barátja volt Kovács e kor nagy reformjainak, arról legszebben tanúskodik „A vasúti részvényektárgya és tendencziája. Ebben mulattató módon teszi nevetség tárgyává az öreg Óváryt, a reformok nagy ellenségét. Óváry különösen a vasutakra haragszik, nemcsak azért, mert a vasutakon bizonytalan az ember életben maradása, hanem méginkább azért, mert azokon még a nemes embernek is kell fizetnie. Ellenkező felfogáson van Darády Károly, a fiatal ügyvéd, a kit irónk mint az uj idők emberét, a reformok nagy barátját tünteti fel. Kovács ezen novellájának irányzata is emlékeztet Fáy munkáira. A kor szomorú színházi viszonyainak érdekes rajzát olvashatjuk „A víg czimborák" 5 czímű humoros novellájában. A mint egyik előbb tárgyalt novellájában a falusi káplánnak, úgy itt a falusi színházigazgatónak rajzolta meg karikatúráját Foszlány Rafael személyében, a kinek minden szava és minden tette mulatságos. * * * 1847-ben alapította meg Kovács a „Hazánk"-kai az első győri magyar hírlapot, a mely ezen, akkor még leginkább német miveltségű városban a magyarosítás terén nagy szolgálatokat tett. A lapnak nem kisebb tehetségek, mint Petőfi Sándor, Arany János, továbbá Vas Gereben, Lauka Gusztáv, Szász Károly és Gyulai Pál voltak munkatársai. A „Hazánk"-kal novellaírói tevékenységében is új korszak nyílik meg. Az ez időtől kezdve írt novellák sokban mögötte maradnak az első korszakbelieknek. Legtöbb novellájában oly motívumokat dolgoz fel, a milyenekkel az előbbiekben már sokszor találko1 »Athenaeum 8, kiadó szerkesztők Scliedel és Vörösmarty, szerkesztő-társ Bajza 1834. Pesten. 2 »Nemzeti Almanach" 1842, 3 »Athenaeum* 1837. ' »Emlény« 1839. * »Magyar Életképek.« Szerkeszti Frankenburg Adolf Pesten 1843.
