Állami gimnázium, Munkács, 1897

54 legiuma.« *) E franczia és angol minták befolyással voltak hazánkra is. A kath. és protestáns egyház versenyt állították fel a collegiumokat, konvictusokat és alumneumokat. Megható, mit műveltek az erdélyi fejedelmek a debreceni deákok javára. Debreczen városa a múlt században külön főzőházat és sütőház it állított. Sárospatakon százakat segélyezett részben a bennlakással járó collegium, részben a csak élelmezést nyújtó alumneum. S mivel a jótékonyság szelleme majdnem kifogyhatatlan volt s most is az, ez irányban tehát mondhatni, hogy alig van középiskola hazánkban^ mely vagy internátus vagy alumneumot nem tartana fel. A hazai törvényhozás is gondoskodott ez intézményekről. III. Károly idejében az 1772 iki második országgyűlésen a rendek azon panaszkodnak, hogy az elszegényedés sok hires férfi és család ivadékait pusztítja. E bajok orvoslását a királyra és a helytartó tanácsra bízzák. Mivel a nevelés elhanyagolásának főokát a szülők szegénységeben látják, kimondják, hogy a szegény tanulók ellátására anyagi alapokról kell gondoskodni ; kívánják, hogy az országban szerte levő számos és nagy alapítványok megvizsgáltassanak és a legcélszerűbb módon az ifjúság nevelésére fordítsák. Jelen korunkban az állam a társadalommal karöltve buzgólkodik ily intézmények felállításában vagy a meglevők segélyezésében. — Megyénk közgazdasági és vagyonossági állapota nagyon mostoha. Kisbirtosok alig vannak s ezek is a nagy uradalommái a versenyt nem birva lassankint pusztulnak; kisebb bérletekre ugyancsak nincsen tér; igy tehát a közgazdaság egyes kis gazdákra és földmivesekre redukálódik, kik épen csak annyit tudnak csekélyke" szántóföldjükből kisajtolni: mennyi napi szükségletükre elég. A közigazgatási állami és magán tisztviselők hivataluk után járó illetményeikre vannak utalva, mi tudvalevőleg a megélhetésnek sem megfelelő. A kereskedők pedig a nagy verseny mellett egy-két kivétellel ugyancsak tengődnek. Most már gondoljuk el, hogy ezek mindenikének, de kivált az értelmiségi, birtokossági és kereskedői osztály bármelyikének nagyobb családja van, s azt, hogy ezek gyermekei nem érhetik be csupán a népiskolai oktatással ; könnyen érthető hogy mennyire van szükség a tápintézetre. De még az iparos sem tarthatja elegendőnek a népiskolát, korunknak e téren is mutatkozó rohamos haladásával szemben. Általában azt halljuk, hogy minek tódulnak ez osztály gyermekei is a tudományos pályára. Nagyon természetesen azért, mert megyénknek egyébb irányú iskolája nincs. Igen sok szülő bevallja, hogy fiát nem szánta a tudományos pályára, hanem iparos vagy kereskedő lesz belőle; mégis ide hozza, hogy még két-három évig testileglelkileg fejlődjék, mire az iparos és kereskedői pályán is nagy szüksége van. Ehhez járul az is, hogy köztisztviselői pályák legnagyobb részére érettségi vizsgálat, az alsóbb fokú hivataloskodáshoz pedig legalább négy középiskolai osztály sikeres végzése kell. Mindezek a körülmények *) Molnár^Aladár »közoktatás törtsnete a XVIII. században."