Állami gimnázium, Munkács, 1897

55 meggyőznek bennünket arról, menynyire igaztalan az a panaszunk, hogy a szegényebb osztály gyermekei is látogatják intézetünket, s menynyire szükséges a tápintézet! Ha igaz, hogy a magas kormány és nemes város e főgymnasiumra évente legalább 30.000 irtot költ s hogy ez, nemzeti kulturális misziót teljesít e végvidéken, szóval hogy e főgymnasium ugy városunkra, mint megyénkre nézve nagy áldás és jótétemény; akkor elvitázhatatlan, hogy a társadalmunkon áll ezt a kínálkozó jótéteményt saját javára minél jobban kihasználni. Ugyanis a szegény tanulók segélyezése nem csak a vidéki közönség érdeke, mely nagy áldozatot hoz az által, hogy gyermekét városunkban elhelyezi, hanem városunk lakosságának javát is előmozdítja. Mert vegyük, hogy intézetünknek van 300 tanulója és tegyük fel, hogy mindeniknek évi költsége nem több 150 írtnál, mennyit a legszegényebbnek is kell okvetetlen költenie, ha mindjárt tápintézeti segélyben is részesül: akkor biztos, hogy főgymnasiumunk a tanulók részéről körülbelül 45.000 frtot, saját költségét is számítva 75.000 frtot hoz városunknak. Nem számítom ide azt a tekintélyes jövedelmet, mely a gyermekek szüleinek saját személyükre való költekezéséből ered. Már pedig minél több tanulónak lesz képes a mi intézetünk olcsó, egészséges élelmezéssel segélyezni, annál nagyobbra nő főgymnasiumunk létszáma, s igy több lesz városunk fenemiitett jövedelme. Tehát bizonyos, hogy a szegény tanulóknak segélyezése nem csekély közgazdasági érdeke is ami városunknak. Lám! tehát a mellett, hogy hazánk közművelődésének emeléséhez járulunk, egyúttal városunk nem csekély forgalmi hasznot is húz ! — Paedagógiai szempontból az a hasznunk van, hogy a közönséget az iskola iránt való érdeklődés körébe vonjuk, mi a tanuló haladására jótékony hatást gyakorol. A tanulók erkölcsi és tanulmányi színezete nem csekély mértékben emelkedik, mert a tápintézet által nyújtott kedvezmények elérhetése végett több a jó tanuló egy-gy osztályban, ezek pedig az osztály színvonalát emelik. Ezek a tapasztalt okok vitték e város jótékonyságra hajló egyéneit arra, hogy már az elmúlt tanév elején állítsák fel a tápintézetet, bár a segitő egyesület vagyona még szegényesnek mondható. A s\erve\ő és tápintézeti felügyelő bizottság jelentései, a választmány és közgyűlés jegyzökönyvei, a titkár évi jelentése oly kimerítően ecsetelik ugy a tápintézet szervezését mint első évi működését, hogy elegendő, ha mindezeket időrendben szó szerint idézem. Jegyzők önyv. 1837. okt. 17-én tartott, választmányi ülésről. 1. Elnök üdvözölvén a gyűlést később kilejtendő okokból Vozáry Gyula vál. tagot kéri föl a gyűlés jegyzői teendőinek végzésére. A gyűlés az üdvözlést szívesen fogadva viszonozza, Vozáry Gyula pedig a jegyzőkönyvi dolgok teljesítését elvállalja.