Állami gimnázium, Munkács, 1897

53 Azary András. Nagy Hugó. Turcsányi Géza. Fried Lajos. Katrics János. Hermann Abráhám. Cihlár Ede. Mermelstein H. M. Özv. Klein Mari és üa. Becsey Antal. Pap Sándor. Telman N. Csáfordy Ferencz Sechser Lujza. Simonkay Erzsi. Mészáros János. Mermelstein Márkusz. Saphir Jakab. Suba György. Friedman Béni. Weinberger Herman. Weisz Herman. Koflanovics Bazil, Kis Almás. Forgács Antal. Babinecz János. Szelestényi Hugó, Volócz. Szabó Péter. Kresznyanszky Tivadar, Podhering. Irzsák Mihály. Keppler Lajos. Tomory László. Bátyúi ev. ref. egyház. Győrffy Károly. Formanek Nándor, Beregszász. Ováry Ferencz, Veszprém. Pogány Pál, Beregszász. Hável Tivadar. Cserszky Adorján. Hrabár Bazil. Ungvár. Minthogy az 1837. május 30-iki közgyűlés után egyesületünk minden működése kizárólag a tápintézet szervezésére és kifejlesztésére irányult : a következő cim alá foglalom történetének további részét. III. Tápíntézetünk szervezése és első évi működése. Egyesületünk legfontosabb alkotása: a tápintézet. A közélelmezés intézménye egykorú a nyilvános iskolázással. Ezek az intézetek tulajdonkép az iskolák fiókintézetei voltak, sőt nem egyből önálló nyilvános kollégiumok keletkeztek. »A kollégiumok a franczia és angol egyetemeken eredetileg olv házak vagy intézetek voltak, melyekben ugyanazon országból, vagy tartományból vagy dioecesisből való s ugyanazon nemzethez tartozó tanulók együtt laktak, közösen étkeztek s együtt tanultak. Idő folytán ezen collegiumokra mind nagyobb alapítványok tétettek, élőkre egy-egy praefektus vagy rector is állíttatott a felügyelet és rendtartás végett. Majd ez az igazgató és még egyébb magisterek a tanulókat a tanításban segítették is, az egyetemen tanitottaknak ugy neyezett repetitioit végezték velők otthon. Lassankint egész előadásokat tartottak, melyek utóbb teljes, még pedig néhol előkészítő alsóbb és önálló felsőbb tanfolyamokká nőtték ki magukat és az előadásokra a bennlakó, a collegialisan együtt élő növendékeken kivül, kint lakó s csupán bejáró hallgatókat szintén bocsátották be. Ekkép a collegiumok idővel, bár az egyetemnél lévő, de mégis a tanítást illetőleg külön vált önálló intézetekké fejlődtek. Közöttük leghíresebb lett a párisi egyetemen a »Sorbonne col-