Állami gimnázium, Munkács, 1895
48 hogy mindaddig, mig a pénztárnok útjáni felszólításoknak sikere remélhető volt, az alapitóknak ajánlataik részletekben, következőleg az alapítók megszorítása nélküli lefizetésére elég tér s idő engedtetvén, azok, akik ezen üdvös intézet létesítéséhez niár nemes kebliien járulának, törvény útjáni lépésektől míg csak lehet, megkíméltessenek; a nagy közönségnek azon tagjai pedig, akik ezen intézet felvirágzását közrehatásukkal jövendőben pártolandnák alapítmányi összegek ajánlásától a törvény útjáni szorítás tapasztalása által el ne kedvetlenítessenek : ily nézetekben a választmány az építkezés folyamata alatt is annál inkább megmaradt, mivel akkor a kellő összegnek magán útoni beszerezhetéséhez nem alaptalan remény mutatkozott. Es ámbár tekintetbe vévén a közbejött azon szomorú eseményeket, melyek a vagyonbeli körülményekre nézve is terhes hatást gyakoriénak, a választmány jelen intézkedéseinél is, amennyire csak azt a tanoda intézet kára nélkül eszközölheti, a lehető kímélet elvének alkalmazása iránt kellő figyelemmel viseltetik; amennyiben mindazonáltal jelentőnek előterjesztése szerint a mesterembereknek már teljesített munkájokért járó illetménye 680 pfrt 29 krt tenne, a pénztárban pedig csak 25 kr. léteznék ; következőleg még azon esetben is, ha a munkácsi tanács által ez alkalommal lefizetni igért 206 pfrt is a mesteremberek követelésének lefaragására fordíttatnék, az intézet pénztára még 474 pfrt és 04 krral lenne hátralékban : A választmány a megye és alapítók bizalma következtében reá ruházott pályakörből szülemlő kötelességei közt a fenérintett helyzetben már most mellözhetlennek és a bejelentett körülmény kényszerűségéből eredőnek tekinti oly hatályos intézkedésének hozatalát, mely az eddiginél biztosabb sikert Ígérvén, a választmányt azon állapotba helyezze, hogy az a mesteremberek irányában vállalt kötelezettségét megoldhassa sat." Ezek alapján a megye főnökéhez felterjesztést intézett a bizottság a hátralékosok nevének beterjesztésével, kérvén annak behajtását, hogy a még hátralevő munkát befejezhessék. Egyébiránt Gecsey György pénztáros a felebb emiitett előterjesztésben azt indítványozta, hogy egy időre hagyjanak fel a munkával, melyet ugy Játszik — el is fogadott a bizottság, mert 1856-ig apróbb igazításoknál egyebet nem tettek. A készen levő alsó részt Turcsányi János r. kath. orgonista és Jankóvics Imre foglalták el az elemi iskola számára. 1851 okt. 10-én ifj. Koller Ferencz tett egy ajánlatot a bizottságnak, hogy kész a felső emeleti szobákat teljesen használhatóvá tenni, ha az alsó részben négy szoba átengedtetik részére olyformán, hogy a piacz felé eső nagy szobát gyógyszertári helyiségül rendezhesse be, a többit pedig lakószobákká alakítsa át saját költségén. A bizottság ez alkut három évre el is fogadta, de ily rövid időtartamra meg Koller nem egyezett belé s így elmaradt. A következő évekről 1855-ig feljegyzések nincsenek, még a számadási naplóban is csak annyi fordul elő, hogy 1853 január 4-től május 4-ig „egy zongora-mester a munkácsi oskolai épület egy szobájába lakván, házbér fejébe 4 hónapra 3 ftval számítva fizetett 12 frtot." - A mozgalom fennakadásának valószínű, hogy a Freiseisen Dániel öregsége s ennek következtében beállt gyengesége volt oka. 0 volt a lelke mindennek. Az ő tekintélye s az iránta való tisztelet szerezte meg azt, hogy az uradalom tisztviselői mindenben segédkezet nyújtottak. Amerre az uradalom terjedt, — pedig az megyénkben mindenfelé terjed még ma is, — mindenütt megtalálta a szükséges embereket, kik a rájok bizott dolgokat elvégezték. Azért láttuk fentebb a jegyzőkönyvekben, hogy előterjesztései rendszerint a már meglett dolgokról beszélnek. Az öreg ur, mig az urodalom szolgálatában állott, rendkívül szigorú volt, de soha igazságtalanul egyetlen tisztjével sem bánt el; azért féltek tőle, és mégis szerették. Ily körülmények között tehette azt, hogy az építkezésre az uradalmi mérnök, gs épitész folyton felügyeltek. Ez utóbbi tervkészítés és felügyeletért
