Állami gimnázium, Munkács, 1895

8 lyok, akár kö/.polgárok voltak, Isten és szüleik után hazájukat szerették legjobban, annak java és jóléte feküdt meleg szivökön. Szent István királya csak a magyar nenfeetnek volt, kit az akkori idők leghatalmasabb királya, a római pápa is, külön jogú és természetű koronával kitüntetett. Szent László mintaképe volt az európai fejedelmeknek. Kálmán király eszének sugárzása béárasztotta az egész Európát. Nagy Lajos három tenger hullámaiig terjesztette ki a magyar kar uralmát. Hunyadi János, e tiszta jellem és igazi hős, megtörte a török rabigát. Mátyás, az igazságos és hős király, Bécset tette egyik székhelyévé. Dugovics Titusz a mélységbe vetette magát a belgrádi vár fokáról, de nem engedte, hogy a török lobogó lengjen a magyar lobogó helyén. A magyar fizikailag is mindig erős volt: ott látjuk az oroszlánerejü Toldit, ott mozog a csaták förgetegében a törököt zúzó Kinizsi. Szép idők voltak ezek; dicső múltja van a magyarnak. De, hajh, a világon minden mulandó. A magyar név ragyogását századokig tartó homály borította el. De a mindenható Isten, ki a magyar nemzetet Ázsia belsejéből ez áldott rónáju földre elvezette, szomorodva látta e derék, nemes faj pusztulását s könyörülvén rajta, megajándékozta a ragyogó kettős háromsággal: Vörösmartyval, Petőfivel és Aranynyal, —• Széchenyivel, Deákkal és Kossuth-tal, hogy újra feléledve, nemes erőben gyarapodva, örömben s hálatelt szívvel megünnepelje ezredéves életének magasztos ünnepét. Valóban, csudát mívelt az Isten a magyar nemzettel, hogy annyi veszély közepette viruló erőben tartotta meg az új ezredév számára. Hálát adjunk Neki, ki szeretetével a világokat kormányozza. És most, miként az okos vándor, ki utjának nagy részét megtette, pillantsunk vissza a múltba, hogy lássuk, mit kell kerülnünk és mit kell egész lélekkel, lelkünk egész hevével követnünk. Kerüljük a viszályt, mely hazánkat a mohácsi vészszel sújtotta; álljuk útját az idegen befolyásnak, mely egyéni sajátságainkból ki akar vetkőztetni s nemzeti önálló létünket alá akarja ásni; ápoljuk nyelvünket s őrködjünk tisztasága fölött, mert a nyelv romlásával a nemzet gondolkozása s egyéni sajátossága is romlik és hanyatlik. A bátorság, a szabadságszeretet, a bölcs mérséklet ós a lángoló hazaszeretet a magyar népnek veleszületett tulajdonságai. Mindezen tulajdonságok megvoltak a régi rómaiakban is, kik az akkor ismert egész világnak hatalmas urai voltak. Ámde ezer év alatt teljesen megváltottak a viszonyok: a döntő szerepet nem a kard, nem a rettenthetetlen bátorság játssza, hanem a kultúra fegyverei, melyek a nemzetek léte vagy nemléte fölött döntenek. A minő a családi élet, olyan az egész nemzet élete. Ha a család minden szépnek és jónak ápolója, akkor a serdülő nemzedékek is keblökbe fogadják a magasztos eszmék magvait és a hazát fénynyel és dicsőséggel körülsugározzák. Azért azt mondom nektek, lelkes magyar anyák, hogy a ti kezetekbe van a haza sorsa letéve, a ti okos nevelés- • tek adja meg a haza oszlopait, a ti okosan és nemesen nevelt fiaitok derítenek fényt'a hazára. Hintsétek el gyermekeitek fogékony keblében a vallásosság és nemes erkölcs termékeny magvait; mert, miként Babylon nem lehetett hóditó Róma, úgy ;az erkölcstelen Magyarország sem lehet egészséges kultúra terjesztője. És ti, férfiak, tiszteljétek a nőket, mert csak a férfiak által tisztelt nő őrködik gondosan női méltósága fölött. Gyakoroljátok testi és szellemi erőiteket, mert a hazának szüksége van vezérlő elmékre és spártai edzett karra. A kultúrát, az uj idők leghatalmasabb fegyverét, az iskolák terjesztik : ők őrzik a múlt idők szellemi hagyományait, ők plántálják a