Állami gimnázium, Munkács, 1893

23 phorismák, Kisfaludy Károly didactikus elméjének ugyanannyi eszmeszikrái.«*) Belefogott költőnk egy »rom.ínjs hősköltemény«-be is. Ez az »Elte«, mely Hunyadit volt hívatva megénekelni. Szép részletei vannak ugyan s pár csatajelenetet veszünk észre benne, de a 9 részecskéből álló kezdet még csak nem is engedi sejtetni, minő szempontból óhajtá lantjára venni Hunyadit s lett volna-é benne Mátyásról emlékezet. Szűkebb közben mozog Kisfaludy K. két kis epikai költeménye: »A sastoll« és a »Budai harcjáték.« »A sastoll«-ban, mely Toldy szerint Mátvás idejében történik, a vén Toldi a csúfolódó udvari ifjak egyikét kényszeríti nehéz köntöse fölvételére: Az iljú vonakodik a sok csatát látott ruhát fölvenni, de az épen érkező király parancsára — akarva nem akarva Toldi Miklós a gúnyolódóra adja a köntöst. Az ifjú a nagv súlytól »hamuként összedől.« A király intésére köntöse ujjából Toldi vastekét s buzogányt huz ki e szavakkal: »Ősz van, itt hűs szél legyint Megbéleltem egy kicsint.« »Budai harcjáték.« (1828.) Mátyás tornajátékot rendez Budán. Elmegy oda a cseh Holubár is, fennen kérkedve nagv erejével, vitézségével. Kinizsi vezér ki akar állani a cseh bajnokkal. De egy szép ifjú dalia a fekete seregből kiválik s kéri Kinizsit, hogy ő hadd szálljon szembe a hencegővel. Kinizsi helyt ad az ajánlkozó kérésének. Az ismeretlen dalia és Holubár közt erős küzdelem támad. Már-már veszélyben forog az ifjú élete, de ez csakhamar ledőli a csehet. Nagy az öröm a magyaroknál. Most előáll Országh a bajbíró s föllebbenteti a győztes sisakját. Az ismeretlen küzdő senki más, mint — Mátyás, a király, ki ily szókra fakad: Mint elsője szép hazámnak, Első védje is vagyok, S kétszer élek nagy hírében. Ha nevem tettel ragvog. A cseh szégyenszemmel illan el. A nézők örömzajjal harsogják : Éljen Hunyad vére Mátyás A vitéz, a" nagy király. XXII. Gondolom, Kovács Pált a Kisfaludy K. »Mátyás Deák«-ja bátoritá az »Alkirály« megírására. Erre mutat több szereplőnek ugyanazon elnevezése is (Upor, Vidor.) Megjelent az 1832. Aurórában. Cselekvénye nagyon szegény. Van benne alakoskodás, a nép kíváncsisága, lopásra ösztönzés, kalandra vágyakozás. Itt is férjhez ad Mátyás egy fekete seregbeli harcoshoz egy kipróbált hűségű leányt. Azonban az egész mű igen keveset ér. Legügyesebb benne az udvari bolond csevegése. Bonyodalmat hiába keresünk a darabban. A közvitéz elaltatása s királyként szerepeltetése s az igazi királylyal cipeltetése gyerekes izetlenség; az alvó álkirály mellett való fecsegés is csak üres szalmacséplés. A leggyarlóbb leghalványabb utánzata Kisfaludy művének. Bajza, az éles eszű kritikus is inkább csak a tárgyáért vehette be az Aurórába. XXIII. A classicus ódák költője, a magyar elfajulását hevesen korholó Berzsenyi Dániel keblét is föímelegité és lelkesité a Mátyás ko•) Pályák és Pálmák. 1. k. 13« '