Állami gimnázium, Munkács, 1893
17 hitszegőben« hasonlóképen jut szerep Mátyásnak, kinek szava alattvalói előtt magán körben is nagy fontosságú. Nézzük a tartalmat: Bús Lázár leánya, a szőke Janka s Dáncs Mihályé, a barna Berta unokatestvérek igen szeretik egymást, habár örökségi pörpatvar miatt az atyák gyűlölködnek. A két leány a két szomszéd falu alatt egy tölgyfánál szokott adni találkozót. Lébényi Miksa egy szomszédos bírtok úrnőjének, egy német származású anyának csélcsap fia a páduai egyetemről, ki tanulás helyett inkább a nők után járt, haza jön s anyja ösztönzésére a két leánynak udvarolni kezd olv célból, hogy valamelyiket, mint szép és gazdag leányt elvegye. Alig volt Miksa háromszor Jankáéknál, ezt nőül kéri. Janka a vonzalmat viszonozza s húshagyó kedden titokban jegyet is vált vele s a menyegzőt pünkösdre ki is tűzik. Húsvétkor a szülék előtt is megtörténik a jegyváltás. Azonban az örökségi perben a legfőbb törvényszék Ítélete következtében Danes Mihály, a Berta atyja lőn a nyertes fél. Bús Lázárt mérgében megüti a szél. Az egész környék osztozik a család fájdalmában. Janka atyja temetése után bubánatba merül, hiába vigasztalja őt Berta. Lébényi pedig, ki gazdag létére is inkább a Janka vagyonára, mint szerelmére áhítozott, egv levélben a gvűrűt visszaküldi. Jankát a sok csapás, még jobban jegyese hűtlensége sirba hervasztja. Temetésén, pünkösd napján ott van Lébényi Miksa is, ki csakhamar ezután a még vagyonosabbá lett Berta felé hajlik. Ez utálattal fordúl el szeretett rokona csalójától. Lébényi nem tágit sőt annál hevesebben jár Berta után, emlegetve, hogy Jankát csak anyja sürgetésére kérte meg. Miksa mégis szégyenkezve kényszerűi távozni. Ekkortájt fordúlt meg Mátyás király a közeli vidéken Pokon, hol több főnemessel mulatozása közben szóba jön a Janka szerencsétlen sorsa is. Szóbeszéd közben Mátyás elitéli Lébényi viselkedését s azt a szót ejti el, hogy megérdemelné a hitszegő Lébényi a megtorlást, minthogy írott törvény úgy sem fenyítheti meg. Berta bátyja, Gábor, ki Mátyás katonája volt's titkon úgy is vonzódott Jankáért, a király szavaira szabadságot kér, hogy bosszút állhasson Lébényin. A király megengedi, hogy Danes Gábor ijesztéssel megbüntesse Miksát. Gábor most titokban tervet forral Bertával Lébényi ellen. Ekkor Berta csakhamar levélben ígéretet tesz Lébényinek, hogy kész már hozzá nőül menni, de csak úgy, ha Janka koporsója előtt fognak kezet egymással. Berta találkát is tűz ki Lébényinek a temetőbe. Miksa megijed, azonban egy vén remete tanácsára erőt vesz félelmén és elmegy a sírkertbe. Berta és Lébényi lemennek a kriptába. Már a Janka koporsója előtt állanak, a mikor ez nagy zajjal fölnv rílik s belőle Lébénvit kárhoztató szavak hallatszanak. Miksa rémültében észét veszti s összerogy. Berta a sírboltból kirohan s az ott várakozó szolgát ura segítségére küldi. A szolga többed magával nagynehezen szekéire teszi elalélt gazdáját s ennek anyjához haza szállítja. Lébényi nagy sokára életre kel, de józan észre többé nem térül. Ennek hire a' király fülébe is eljut, ki elgondolván a történteket, Danes Gábort — előre is megbocsátván neki — magához hivatja. Gábor őszintén elmondja a királynak, hogy Jankát ő akará elvenni, de a két család perpatvara miatt késett, Lébénvi hitszegése miatt pedig Janka elhunyt s ő (Gábor) így állott bosszút, hogy a sírboltban koporsóba bújva megijeszté Lébényit. Ez rémültében Isten sujtoló kezétől eszét veszté. Gábor tettében a király Is• ten büntetését látja. — Berta, hallván Lébénvi» szomorú állapotát, őt felvilágosítandó, hozzá megy, de Lébényi Berta láttára a Rábába öli magát. íme a romantikus irányú költemény meséje. Mátyást e költemény is igazságszerető fejedelemnek mutatja, mint a ki a gonoszság, e helyen 2*
