Állami gimnázium, Munkács, 1893

14 életéliek egy része, melyet Virgilius Éneisse formájába öntve négv sorú magyar strófákkal leirt,«*) csak annyiban tartozik ránk, a mennyiben Mátyásra némi vonatkozás lelhető benne. Mikor ugyanis Dénes esztergomi érsek megfordul Brankovics szerb fejedelem udvarában, hogy a fogolylyá lett I lunyadi Jánost kiváltsa, az egyezség szerint egyéb föltétel mellett Mátyás a szerb despota leányát fogja nőül venni. Az epos vége felé a belgrádi csata után lázba esett Hunyadinak megjelenik álmában Nagy Lajos király s mint Vergilius Aeneas-szal a dicső utódokat, előre láttatja az apával Mátyás dicső jövőjét. Végül a hős végperceiben bő tanácscsal és intéssel halmozza el gyermekét. XI. Horváthnak másik müve már Mátvás'idejében szerepel. Címe: »A Tétényi Leány Mátyás királynál." A régi kis-világbeli magyar erkölcsnek és észnek példája vígjáték formában.

1) Előszavában a játékszínekre ajánlja és mintegy védi az esetleg jöhető bírálat ellen. Majd azt bizonyítja, hogy a »dráma aesthesise« megvan benne. Aztán mentegeti magát, miért alacsonyítja némely szavában Mátyás a tétényi leányt. Horváthnak egyébiránt az »asszonyi nem felül való sovány vélekedése«, mit a király ajkára adott, a saját családi boldogtalanságát juttatja az olvasó eszébe. A vígjáték bírálata

2) a hibák feltüntetése mellett eléggé méltánvolja a szerző törekvését. Előadták-e valahol? nem jöhettem nyomára. Tartalma: Mátyás király, Fodor kíséretében utazása közben betér a téténvi bíróhoz. Ennek leánvát okosságáért megkedvelvén Budára viszi s a leány az udvari cselédek egyike leszen. A királynak Budára érkezte után, kancellárja uj könyvekkel kedveskedik. Egy kapitánya pedig egy kocsmai verekedésről tudósítja. Mátyás ál ruhában a csapszékbe megv s kitudva a baj okozóját, egv közvitézt, maga elé rendeli s ítéletet tart fölötte. Ráckevi Ferkó, a katona azonban ördöngös ember: ajtónyitó füve s altató szere van. Ezekkel Szilágyi Juli, a tétényi bíró lánya a királyt kijátsza. Mátyás a lányt udvarából kiűzeti, mert ez a veszekedőket az ő parancsa ellen segítette. A lány a bűvös szerrel elaltatja a királyt s a saját szobájába cipelteti. A király nem sokára fölébred s helyzetén elcsqdálkozik, de Juli okos beszéde s jó vacsorája lecsillapítja haragját. Mátyás a tilalmat megszünteti s a lányt Ferkónak igéri. Azonban egy boszorkányos asszony beszédéből megtudja, hogy Juli, Ferkó és egy (nem szereplő) pap egymásnak testvérei. Most az okos leány Fodornak lesz a felesége. A darab néhány helyén Mátyás több ügyes-bajos ember dolgában lát törvényt s békít ki több perlekedőt. Horváthnak e különben gyönge müve a király okosságát, igazsászeretetét akarja kiemelni. XII. Ezen időtájban irt szintén a népies iskolához tartozó költő, Szentjóbi Szabó László egy nemzeti érzékeny játékot három felvonásban : »Mátyás király vagy a nép szeretete jámbor fejedelmek jutalma.« ) Mint címlapja is bizonyítja, Szentjóbit e drámai mű írására — mint Gyulai Pál találóan fejtegeti - 4) »I. Ferencz közelgő koronázása lelkesítette, meg az vágy, hogv kifejezhesse hazafias eszméit és érzéseit.« *) Egyszer jelent meg Győrben 178 '. ') »Régen irta és most közrebocsátja Horváth Ádám. Pesten Tratner J. Tamás betűivel, 18'6. Ajánlja méltóságos Br. Majthényi Örzsébet asszonyhoz, méltóságos k, kamarás Paléni lnkev János ur hites társához.« 2) Tud. Gyűjtemény I8I9. II. 3) »Azon alkalmatosságra, midőn Ferencz Buda várában 1792. jun. 6-án magyar királylyá megkoronáztatott.« Buda, i792. Német fordításban ugyanott és akkor. Ujabban harmadszor Franklinnál. l882. Olcsó könyvtár. i35. sz. 4) Az Olcsókönyvtár kiadásában.