Állami gimnázium, Munkács, 1892

- 15 ellenséggel. Róma a győzelmet mérsékelten aknázta ki. A meghódított városoknak meghagyta önkormányzatukat, törvénykezésöket és a római törvény náluk csakbeleegyezésökkel lett törvénynyé. Városi hivatalnokaik, városi tanácsaik római polgárokká lettek, ennek fejében azonban hadi erejök fölött Róma rendelkezett. A mely várostól birtokának egy harmadát elvette, oda római polgárokat telepitett gyarmatosokul, kik helyőrségül szolgáltak a meghódoltak fékentartása végett. Az ilyen római gyarmatosok rendkívül szorgalmas földmivelők voltak s a latin nyelvvel együtt a római műveltséget is terjesztették. A földmivelés, mely a rómaiaknál igen nagy becsben állott— hisz Cincinnatust az eke mellől hitták magas hivatalába — jeles, edzett harcosokat szolgáltatott Rómának.— Bámulatos a nagy lelki erő, melyet a régi rómaiak a legkétségbeejtőbb helyzetben is tanúsítottak. Midőn Pyrrhus 280. ban a heracleai győzelem után Rómáig nyomult, hogy a rómaiakra ráijeszszen és követeket küldött békeajánlatokkal és a szenátus már—már alkudozott, akkor az agg és vak Appius Claudius gyaloghintón vitette magát a szenátusba és kimondta a nagy elvet, hogy: Róma itáliai földön álló ellenséggel nem alkudozhatik. Vagy midőn a második pún háborúban, melyet a félmillió lakóval biró Karthagó lángeszű hadvezére, Hannibal viselt Róma ellen, a Cannae mellett vivott csatában 70 ezer római esett el és a minden szerencsétlenség okozója, a plebejusi szájhős Terentius Varró menekülve érkezett Róma felé, a szenátus elejébe mentés köszönetet szavazott neki, hogynem esett kétségbe a haza sorsa fölött. És kiutasitotta a városból Hannibal követeit, kiket ő a foglyok kiváltása végett küldött. Ily nagynak mutatta magát Róma a legnagyobb veszély idején Es végre is Róma győzött; mert i g a z s ágos kormányzásával magához tudta kötni a szövetségeseket, és a mi még sokkal fontosabb, mert