Állami gimnázium, Munkács, 1892

- 16 belsőleg erős volt: állami hatalmának szilárd alapul szolgált a tiszta családi élet nemes erkölcse. • * * * Róma Karthágó feldulása után (146. Kr. sz. e) meghódította az egész Keletet. Ennek visszahatása az volt, hogy Róma átvette a görögök műveltségét: átalakult a vallás; átalakult maga a város és az életmód. A régi egyszerű élet helyébe a görögös kényelem lépett: ruházatban, evésben és ivásban. A rómaiak átvették a görögök tudományát, mithologiáját, művészetét és építészetét. A római circusjátékokhoz járult a görög színház; a római pénzeket görög mintára verték. Görög nevelők, mesterek özönlöttek be Rómába és az előkelő osztályoknál divatossá lett a görög nyelv. Sok jó régi szokást nyomtak el az uj szokások, erkölcsök : Rómának görög lett a műveltsége, melyet ő terjesztett el a Nyugaton. Rómának az volt a legnagyobb baja, hogy a világhódító háborúk alatt elveszett polgárainak egyenlősége. Három osztály alakult : a nemesség, a lovagok és a proletárok. A nemesség (nobilitas, optimates) néhány ezer dúsgazdag családból állott, kiknek ősei magas hivatalokat viseltek és Rómát a világ urává tették. A lovagoka pénzarisztokráciát képezték. A nemes családok mintegy kézről-kézre adták egymásnak a hivatalokat, a lovagok pedig elvállalták a közmunkákat, bérelték a tartományok adóit. A nemesség és a lovagok rendje osztozkodott mintegy a világuralom hasznán, fejős tehénnek tekintette az államot. A proletá'rok osztálya majdnem teljesen vagyontalan római polgárokból állott, kik egykor maguk is, apáik is jómódú parasztgazdák, iparosok voltak ; de a hannibali háborúk, a kívülről hozott olcsó gabona, a nemesek és lovagok rendjének nagy birtokszerzése és a lábrakapott rabszolga- munka tönkrejuttatta őket. Ezek tehát eladták birtokukat, felhagytak iparukkal, beköltöztek Rómába és dologtalan néppé lettek, melynek csak kenyérr e és játékokra volt gondja. Eltartották és mulattatták őket a gazdagok, a hatalmasok: ezért az ő akaratuk szerint szavazott a