Állami gimnázium, Munkács, 1892

— 10 — csésebb és gyorsabb volt, mint a mási­ké. A földgömbön lakó népek legnagyobb része csak­nem ugyanazon a műveltségi fokon vesztegel, melyet már az ősidőkben elért. Ennek oka egyrészt a faji sajátságokban, másrészt pedig a 1 ak o 11 földterület természeti viszonyaiban rej­lik. A természeti viszonyoknak: a föld­nek, az égnek, a légkör tüneményeinek nagy részök van az emberi műveltség kifejtésében vagy meggátlásában. 1.) Ezt legszembetűnőbb módon Egyiptomon, a világ első rendezett államán, látjuk. ') A regi e­gyiptomiak műveltsége aNilus ajándéka­A rendes időben áradó Nilus vize pótolja az esőt, le­rakodó iszapja pedig a trágyát. Az embereknek csak vetniök és aratniok kell. Az áradások miatt kifejlődött náluk a hajózás, a csatornázás és az áradás után szük­séges fölmérésekből a mértani tudomány. Annak ész­revevése, hogy az áradások és a csillagok járása között összefüggés van, rávezette őket a csillagászatra, az i­dőszámitásra és a naptárra. 2.) Elő-Azsia tartományai közt B a b y 1 ó n i á­b a n kezdődött legkorábban a művelődés és emelke­dett legmagasabb fokra, mert az volt legterméke­nyebb valamennyi közt. Vallása, hasonlóan Egyipto­méhoz, természetvallás: az ég és föld tüneményeit is­tenitették. Műveltségűk is sokban közös : szorgalmasan művelték a földet, folyókat szabályoztak, csatornákat ástak. Fejlettek voltak náluk a szám- és mértani tudo­mányok és a csillagászat. Ismerték a tizedes rendszert; az év elosztása hónapokra, napokra, a súly és mérték, valamint a femekkel való bánni tudás jóformán tőlük származik. Az egyiptomiak első sorban földmivelő, a ba­byloniak pedig első sorban iparos és kereskedő nép voltak. 3.) A föníciaiakat hazájuk természeti kö­rülményei : a tenger, a Libanon erdei, a közeli szigetek ') L. Varga 0. Az Ó-kor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom