Állami gimnázium, Munkács, 1892

-lies a szükség nevelték a világ első hajózó és tengeri kereskedő népévé. Első gyarmatuk a Nilus deltája volt, azután a görög szigetek következtek, innen kiszorittatván, Herkules oszlopaiig (amai Gibraltarig) jutottak: megszállták Máltát, Szicíliát és Szardiniát; Hispaniában Cadixot, A fr i k a partjain Karthágót alapították. Eölfedezéseikre kereskedelmi cikkek csábították; a keleti tenger partvidékeiről a borostyánkövet szerezték meg. Ők a kereskedelmöknek megfelelő ipart is űztek: az általuk beszerzett nyers anyagokat feldolgozták. Ok közvetítették Egyiptom és Babylon helyi műveltségét az európai népekkel: tőlük tanulták a görögök a művelődés három fontos elemét: a pénzt, a betűket és a számjegyeket. 4.) A Kis-Azsia nyugati partvidékén, magában Görögországban és a kettő között elterülő aegei tenger szigetein lakó görögök a Kelet műveltségén nevekedtek és erősödtek meg. Hazájuk festői változatosságu hegyei és völgyei, a partok biztos révei, a vállalkozásra csábító tenger és az örökké derült kék ég mind hozzájárult, hogy a Keletről származott műveltséget magasabbra fejleszszék és nemesebbé tegyék. A görögök teremtették meg a költészet és szobrászat terén az utolérhetetlen mintákat, ők rakták le a legtöbb tudomány alapjait. Az ő műveltségűk hódította meg a győztes rómaiakat, kiknek révén az az összes európai népek közös kincsévé lett. Hogy a görögök az anyaországot elhagyták és sok gyarmatot alapitottak, annak egyik oka a többi közt a szép, de szegény föld, mely nem tudott kenyeret adni a gyorsan szaporodó, eleven és vállalkozó szellemű népnek. A görög gyarmatos magával vitte isteneit, nyelvét, erkölcsét, szokásait és nem ő lett idegen az idegen földön, hanem ő görögösité el az idegen földet. Míg a főnicia-karthagói gyarmatok kiválóan kereskedelmi telepek voltak, addig a görög gyarmatok az emberi műveltségnek mindmegannyi gyújtópontjai. A görögök gyarmatokat alapitottak a távoli Galliában (Massilia, ma: Marseille] é§