Állami gimnázium, Munkács, 1892

befolyásukat kiterjesztik az ember egész életére, minden tettére s lelke titkos gondolataira. Minél jobban haladt az ember a műveltségben, annál erkölcsösebb, annál tökéletesebb lényeknek alkotta isteneit, akik viszont nemesitő hatással voltak a társadalmi életre. Hogy miképen tisztelje az ember isteneit, arra a családi életnek volt "legnagyobb hatása. Az ember azt a tiszteletet és hódolatot, melylyel a család fejének tekintélye és hatalma iránt viseltetett, átvitte isteneire is. Az ember műveltsége haladásával lépést tartott nyelvének fejlődése is, mely eleinte, miként kovaszerszáma, durva és csiszolatlan lehetett, később hajlékonynyá s dallamossá lett. Az ember az elröppenő szót is megköti, megteremti az ir ás t és segítségével a szellemi vagyont átszállítja az utókorra: irott emlékekkel világítja meg fejlődése útjait. Nagy utat meg kellett tennie, míg idáig jutott; nagy nemzetekké sokasodott, hatalmas államokat alkotott s a műveltségben magasra emelkedett. Az eddig mondottakból látjuk, hogy : a nép műveltségének emelkedésével családi élete is tisztult és nemesbedett, és hogy a családi élet tisztaságával együtt járt erkölcseinek tisztasága és hitének őszintesége. Láttuk az életmód ama fokozatait, melyeken át az ember egészen az államalkotásig jutott; láttuk, hogy lépett ki a természetes állapotból, lassan bár, de fokozatosan haladt előre célja felé, mely nem más, mint hogy létét fentartsa; életét könnyebbé, kellemesebbé és nemesebbé tegye. Az embernek tehát, ha a multakból okulni akar és nem akar sülvedni, folyton célokat kell maga elé tűznie, dolgoznia és munkálnia. Mert a na g y ság, hatalom és műveltség csak hosszú öntudatos emberi munkának az eredménye. * * * Az emberiség műveltségének előbbre vitelében csak kevés fajnak, csak kevés népnek Jutott szerep. Az egyik népnek fejlődése szeren-