Állami gimnázium, Munkács, 1892

mólnak, egyes osztályok támadnak, melyeknek vállain emelkedik a korlátlan hatalmú úr, ki önkényuralmával megdermeszti a társadalmi és állami élet belső fejlődését. Itt a nép reménytelen szolgaságban sínylődik. Görögországban ellenben, melyet a rajta húzódó hegyláncok mindmegannyi völgykatlanná alakítanak át, számos apró, egymástól független állam keletkezett. A törzs-szervezet megmaradt teljes erejében, az elfoglalt föld törzsvagyonná lett, melyből csak később vált ki a magántulajdon. Ekkor jutott a család és egyén függetlenségre, melyet csupán csak a jog, a közös akarat nyilvánulása korlátozott. Görögország államaiban a nép ura maradt saját sorsának és távol tartotta magától az önkényt. A földművelő- életmód mellett az ember törekvéseinek legfőbb célját a vagyongyűjtés képezte. A vagyon egyenlőtlen megoszlása következtében mind élesebbé váltak az ellentétek a gazdagok és szegények között Egész osztályok lettek örökös szolgaságra kárhoztatva és örökös lett közöttük az ellenségeskedés, a küzdelem. Ez a küzdelem azonban megedzette az ember erejét, testi ügyességét s lelki tehetségeit. A családi élet fejlesztette és növelte a nemesebb érzelmeket, melyek a győzelem reményével kezdték meg az ember természetében gyökerező szenvedélyek ellen a harcot. A férfi most is vétel utján szerzi meg a nőt, kivel a házas életet megosztja. A vétel helyébe később nászajándékok adása lépett. A családi élet akkor érte el eszményképét, midőn a család alapitására a férfi csak egy nővel kelt egybe. A földmivelő ember figyelme az égi testekről a mögöttük rejlő természeti erők felé fordult, melyektől munkájának sikere függött. A természet erőit és jelenségeit személyesíteni kezdte s erkölcsi tulajdonságokkal ruházta fel az így alkotott isteneket, kik egyszersmind az ő erkölcsi világát szabályozzák és szentesitik. Hatalmukat,