Állami gimnázium, Munkács, 1889

[17 37- Antedon rosaceus. Az antedon első tekintetre inkább valamely növény-, mint állathoz hasonlít. Akárcsak egy növény, számtalan és vékony gyökérrel, melynek ellenkező iránybani folytatását villás alakra osztott, tű alakú, levélkékkel borított, hosszú növényszárak képezik. Szine gyönyörű sárga, van azonban veres, barna, sőt más szinü is. Legelőször a franezia és az angol természetbúvárok tanulmányozták főleg az aquariumokban és azt gondolták, hogy az iszapban ül, vagy csúszik, hogy szája lefelé van. és ezzel az iszapból szedi a táplálékát. Ujabban Brehm tudós tanulmányozta. Kezdetben ő is azt hitte, amit a a francziák és az angolok, de később arról győződött meg, hogy a vizben lévő tárgyakba szeret kapaszkodni, honnan karjait kényelmesen kinyújtja és táplálékát a tenger vizéből szedi. E tanúimányokból merített tapasztalatok után indulva a Crinoideáklioz sorozhatjuk. IIa a galytól, melyen hozzátapadva szokott élni, valamely körülménynél fogva elválni kénytelen, az reá nézve épen annyi, mintha lábai alól elveszítené a biztos talajt, mert ily esetben a fenékre merül, ott összezsugorodik és ott is marad ; de nem soká bírja ki, mert ez rendesen siettetni szokta az elhalását. Gyér állat s kevésbé ismert ; a sekélyebb tengerek lakója. 38 Tubularia larynx. Az ismertetés végett itt felvett állat a bomlaszokhoz tartozik. Eimer és má^s jeles búvárok tapasztalatai után tudjuk, hogy az ernyős bomlaszok igen szép állatok és bizonvos fényt árasztanak. A közönséges kék ernyős bomlasz annyira könnvü, ho?v a víznél is könnvebbnek tekinthető. A legtöbb bomlasz kissé nehezebb és könnyebb bomlaszokra osztható, amint az a szőrös és a gyökérszáju bomlaszoknál is észrevehető. Valamennyien nagyságuk s értékes kék s ibolya szinü árnyalataik miatt a legkellemesebb teremtmények benyomását teszik a szemre annyira, hogy alig lehet őket szépségökre nézve még osztályozni is. Többszöri észlelet után rájöttek arra, hogy minden bomlasz párosodás által tojá* termékenyítés utján szaporodik. A tubularia larynx is rendesen petét rak. A tojásokból azonban igen kevés bomlasznál lesz ismé

f bomlasz ; hanem előbb polypnemü lárva lesz belőle s csak azután áll elő rügyezés által a bomlnsz nemzetség. E rügyek kezdetben roppant kicsinyek, nem nagvobbnk egy gombostű fejénél, melyek az anyatest körül úszkálnak és lassacskán fejlődésnek indulnak. Minden ily tojáska egy csillám'ó lárvává fejlődik, mely a fenékre merül és Corymorpha nutanssá lesz. Eltérve egyesektől miként a többiek, ugy a mi bomlaszunk sem nő sziklákon, hanem finom homoktalajon, hová hátsó részével befészkelni szokta magát. A homokban gyakran egész meneteket ké»zit, hogy állása minden irányban biztosítva legyen. Elüllevő szájnyílását a tapintási szervek koszorúja egy másik tapintási szervkoszorú pedig a gyomrot veszi körül. Ezen koszorú felső részén vannak a bimbócskák, melyeknek fejlődése főleg nyárban nagv előhaladást mutat, s melyek addig függnek helyeikeD, míg csak teljesen fel nem veszik a Medusa alakját. Ekkor azután élénken mozgatják ernyőjüket, elszakadnák a helyüktől és be van fejezve a születési \ áltozat. 39. Tubularia cerevides. Fejlődésére és sajátságaira nézve teljesen megegyezik a t. larynixxal ; csakhogy miként amannak képződményei eay finom kelyhet alkotnak, azalatt ezéi ágas-bogas növényethez hasonlítanak. Szine is sötétebb amazénál. 40. Pelagia noctiluca. Külsőleg egy valóságos gombához hasonlit, melynek feje kívül domború s a közepéből nyúlik ki a 2—3 cm. hosszú, s a végén négy ágra osztott gyökér. Az egész sárgás szinü kocsonyanemii nyálkás anyagnak látszik úgy, hogy senki sem merné a szerves életet keresni benne. Pedig közelebbről megtekintve, egy igen érdekes állattal van dolguuk, mely nappal vörös