Állami gimnázium, Munkács, 1889

14 rülbelül az, hogy Kalábria partjai mellett és a Nápoly melletti öbölben néha egész sikárkövek láthatók lepas auatiferával fedve, melyeken ezek szelektől és vizroliamoktól űzetve tovább folytatják utazásaikat. 25. Anilocra mediterranea. Teste aránytalanul széles és lapos, csak a háta kissé domborodott. Lábai rövidek, véknyak s finom körmöcskékben végződnek. Sárga szinii, csak mélyen fekvő szemei feketék, s ezáltal a többi rákoktól egészen elüt. Első tekintetre valami rovarnak gondolná az ember, de közelebbről szemlélve könnyen felismerhetjük benne a rákok egyik legalsóbb rendű faját, mely az Adriai tengerben eléggé nagy számban fordul elő. 26. Pontobdella muricata. A pontobdella egy hatalmas szivóval ellátott nadály, s körülbelül 4—5-.«zör nagyobb ami közönséges nadályunknál. Teste zöldesszürke, egyeseknél majdnem egészen fehér, sőt más színekben is előfordul; alakja idomtalan, gyűrűs, nagy mértekben nyúlik vagy összehúzódik. Tengeri növények leveleihez vagy pedig a sziklák alsó részéhez tapadva találtatik a tenger vizében de sokkal örömestebb élősködik a rájákon, mivel állati anyagokból táplálkozik; oly erősen tartózkodik az illető testen, hogy szinte lehetetlen azt onnan elszakítani. Különös gondosságot fejt ki kicsinyei kiköltése és ápolásánál. Tojásait a hasán h«rdja s az azokból kikelt apró nadályok még soká vannak anyjuk testéhez tapadva s onnan táplálkoznak is szivás által. Nem kellemetlen megfigyelni, mint nyújtogatja fejecskéjét anyja alól a 10-15 kis nadály, akárcsak a csibék a jércze körül és mint sietnek ismét a helyükön ö-szegyűlni, ha valamely esetlegesség folytán attól elválasztattak. IIa fogságba kerül, tunya és butává lefz, és soká képes egészen merev állapotban lenni anélkül, hogy legkisebb életjelt is adna magáról. Nagyon fájlalja szabadsága elvesztését és sok ember leczkét vehetne tőle szabadságszeretet dolgában. 27. Halta parthenopeja. E 30—40 cm. hosszú, majdnem mindenütt egyenlő vastagságú, a vége felé kissé véknynló s egész hosszában sűrűen gyűrűzött testű állat a gyűrűs férgekhez tartozik. Testén végig két oldalt, egymástól egyenlő távolban, a gyűrűknek megfelelő számban, kettős sorban rövidebb és hosszabb rojtmenet látható; ezek az állat uszonyait helyettesitik, melyek segélyével a vizben vízszintes helyzetben képes magát fentartani; e rojtokkal a test egy kissé lapitottnak látszik. Száját kis szip pótolja, e fölött vannak apró szemei ; szine sötét sárga. Testét gyűrűs alkatánál fogva igen hosszura nyújthatja vagy viszont rövidítheti. Gyűrűivel és rojtjaival felette odaerősítheti magát valamely testhez. 28. Hermione hystrix. Fején rendesen három s-íerv van és pedig egy igen kicsiny, a közepén és kettő oldalt; két-négy, kis szárak csúcsain ülő apró szemmel bir. Hátán két sorban hosszú szőr látható s ez némelyiknél oly sűrű, hogy szinte préme t képez; a viz felvételére szabad szemmel alig látható kis kopoltyui szolgáinakt Minden európai tengerben otthonos. Egyeseknél a szőrszálak gyönyörű szin. játszanak. 29. Cerebratulus marginatus A legtökéletlenebb férgek osztályába van sorozva. Hossza 20—25 cm. Szine sárga, teste csak a feje körül kissé gömbölyű, különben végig többékevésbé megnyúlt. Feje hosszú szipban végződik, ezzel veszi magához a táplálékot szivás által épen ugy, mint a giliszta. Szemei aprók, mélyen fekvők és szabadon alig vehetők észre Bélcsöves edény és idegrendszere gyakran hiányzik, s ha meg van, a tökélynek igen alacsony fokáu áll. Peték, de néha oszlás által is szaporodik. Többnyire a magasabb rendű állatok belszervezetében él, teljes kifejlődése végett gyakran kell gazdát cserélnie s ez lesz az oka, hogy roppant szaporasága daczára sincs nagyon elterjedve.