Állami gimnázium, Munkács, 1889

15 30. Yungía aurantiaca. Az egész állat hosszurad kerek lap, melynek szélei véknyak és bizonyos távolban bemetszve vannak ugv, hogv ezen metszett részek felhajlanak és uszony gyanánt szolgálnak. E felhajtások a test előrészénél kerekded alakúak, mig a végtestnél kissé kiebb állanak s evező módjára a farkot helyettesitik. Első tekintetre semmi szervezetet sem veszünk rajta észre, de közelebbről megfigyelve látjuk, hogy a test közepén annak majdnem egész hoszszában egy csatorna vezet, mely mindjárt elül két-három, egv kissé tovább pedis? egy sziphez hasonló nyilával van ellátva, melyek arra szolgálnak, hogy álta'ok az állat belvilága annak külvilágával legyen összekötve; emiatt és tökéletlen alkatánál fogva a lapférgekhez sorozható. Szipjával hozzátapadni szokott egyes tengeri növények, vagy más a tengerben lévő tárgyakhoz s inkább hasonlít növény levélhez, mint valamely állathoz. Szine piszkos sárga. A Földközi tenger lakója. 31. Sipunculus nudus. Teste 10 —15 cm. hosszú, sárga színű, hossz- és keresztgyürüzettel; kö" zepe, körülbelül két harmadrészben, hol a belszervezet foglaltatik, aránytalanu" vasta,g hátsó vége véknvabb, a feje felé pedig hirtelen megvéknyul és csavaralakulag meggörbül és itt láthatók egyúttal a szájnyilása és a szemei is. Már e leírásból is kivehető te=tének idomtalansíiga; a sugár férgekhez sorozzák, bár soká a tüsk»>bőrüek úgynevezett TTolothuriák osztályához csatolták. Sertéi és véredényeí nincsenek, bélcsöve kanyargós; teste végén v-in eg.

r nvilás, me'yen át a vizet felhúzza és kifecskendezi; miért is némelyek fccskendezőnek is hívják. Bőrnemü gyűrűs alkatánál fogva testét nagv mértékben kinyújthatja vagy összehúzhatja. Nem régen ismerjük, bár később kitűnt, hogy eléggé nagy számban találtatik. Az erős napfényt nem állhatja ki, hanem inkább csak a szürkületet kedveli. Ha homokbuczkára akad, a homok közé 10 — 15 cmnyi mélységig is beássa magát. Fiumétől egész a Baléári szigetekig mindenütt otthonos, nagyon magába zárt, s a tengerparti lakók, mint olyat, mely se nem használ, se nem árt, egyszerűen minden figyelmen kivűl hagyják. 32. Cucumaria plancii. Ez egy féreg alakú alsóbb rendű tengeri állat, melynek nagy szájnyilása egész körben rojtozott tapogató szervekkel van körülvéve. Piszkos barna teste egé^z hosszában öt sorban s kettős menetben apró majdnem teljesen fekete dudorok láthatók s ezek közöl némelyek még hegyesek is. Vége felé kissé enged a vastagságából s figyelembe véve összehúzódó és kinyitható képességét egy hatalmas, de csúnya hernyó képe áll előttünk. Pedig ez egy holutheria, s dudorodásai nem egyebek, mint szarunemü bőréből kifejlődött s csak nagyitóval megkülönböztethető més^képződmények. Teste egyik végén van a szája, a másikon pedig n végbél nyi'ása. Szája semmiféle rágó szervezettel sincs felszerelve, hanem egy úgynevezett tapogató-koszorú veszi körül, mely különféle levél vagy bojtalaku részletekből van összetéve. E csúnya állat csak szükségből száll a fenékre, rendesen a sziklacsucsokra mászik, de legszivesebben tartózkodik a szarunemii korállok fa vagy háló alakú botjain. Tiz tapintási szerve közű! csak nyolcz egyenlő hosszú, kettő pedig rövidebb ; ha biztos helyet talált, hosszú karjait nagyon szereti egész kényelmesen leereszteni, mintha kaczérkodni akarna velők. Két rövidebb karjával táplálékot visz a szájába és ezt oly ügyességgel teszi, hogy annak egy aquariumban való megfigyelése a legszebb látványok közé tartozik. 33. Sphaerechinus granulans. Az echinoidák korongalaku állataihoz tartozik; egész teste hosszú sárga tű alakú tövisekkel van fedve, melyek a szabad központból sugarakban terjednek. A test közepén van egy szabad köralaku kissé kidomborodott rész s finnek teteién bp-v kis köralaku nvilás. mely kivezetője az állat belsejében