Állami gimnázium, Munkács, 1884

4 beszélünk az üterek lüktetéséről; a sziv a test minden részéhez egy folyadékszerü anyagot, a vért hajtja. A vér a test minden részéhez táplálékot visz, pótolja az elhasznált részeket, amelyeket aztán onnan tovaszállit. A szervezetek bármely részének fentartására lényeges, hogy az a vérfolyammal mindenkor oly viszonyban legyen, mikép a tápanyagok a vérből a szervekhez és azoktól viszont a vérhez szabadon juthassanak. A vér rendeltetése tehát a szervezetben a kiélt részeket újak által helyettesíteni, a hasznavehetetlenekké váltakat eltávolítani. Ezen fontos feladatának a vér mint folyadék felel meg a sziv által folytonos mozgásban tartva. Az üterek és visszerek sokféle elágazásainak érintkezési pontjain egy igen finom edényekből álló hálózatot képeznek, mely hálózat finom falazatán az átömlés utján a vér a szövetekhez és onnan a felbomlott s elhasznált részek ismét az edényekbe kerülnek; látjuk tehát, hogy az anyag folytonos cserében van. De hát mi is történik körülöttünk? Ugyanazon anyagtömecsek egymásután különféle anyagok összetevő részeit képezik. A testek változnak, az anyag marad: örökös csere uralkodik a légben, vizben. ásványokban, növényekben, állatokban, mint önmagunkban is: ugyanaz a szénparány, mely most a mi tüdőnkben alakul át, talán már annak a lámpának a lángjában égett, melylyel egykor Diogenes emberét kereste. Az a vastömecs, mely ma talán egy hires nevezetes ember vérében kering, valamikor egy félredobott kés pengéjének részét képezte. Az élőlény anyaga nem áll mozdulatlan, az folytonos körforgásban halad tova. Vizsgálva a vért első sorban egy színtelen, kissé ragadós folyadékból állónak találjuk, mely többé-kevésbé sós izti, ezen vérfolyadékban úszkálnak nagyszámban sejtszerű testecskék, melyek nagyrészt vörös színűek, kisebb számban színtelenek. E sejtek a vérsejtek. Az embernél a vörös színű vérsejtek korong-alakuak s sejtmag nélküliek s csak górcső segélyével vehetők észre, az emlősök legtöbbjeinél a vörös vérsejtek hasonlítanak az emberéhez; a madarak, hüllők és kétéltüeknél a vörös vérsejtek alakja tojásdad. A vörös vérsejtek azok, melyek a vérnek a vörös szint adják. A vörös szin egy festanyag, a haematoglobin, mely mintegy 15 térfogat százalékot tesz ki az emberi vérben. A haematoglobin főalkatrésze a vas és a cseleny (mangan), mit a vörös vértestecsek hamujából kimutathatunk. A vörös vérsejtek mennyiségére befolyással van a táplálék minősége. A növényi táplálék a vér víztartalmát és a fehérnyét növeli, mig az állati táplálék csökkenti a víztartalmat s szaporítja a vörös vérsejtek számát; de befolyással vannak a vérösszetételre az életkor és a nem is,