Állami gimnázium, Munkács, 1883

egész földfelület egyáltalában melegebb klímájára — és korántsem övekre osztott hőmérsékletére engednek következtetni, mivel ellen esetben a belső mérsékletnek elnyomnia kellett volna az egéz napmyködést ; ami igen szépen megegyezik azon ténynyel, hogy a föld belsejének hőmérséklete befelé még ma is folyvást növekszik és pedig minden 30 méternyi mélységre körülbelül 1 Celsius fokkal. Ezeknek előrebocsátása után most már könnyen érthetők a a geologusok által, kik majdnem valamennyien hódolói a fenti hypothesisnek, feltett következő kérdések : 1) Tart- e jelenleg is a föld meghűlése ; 2) ha igen, mily gyorsan történik az ; 3) mily vastag jelenleg a föld kemény kérge és végül 4) mi lehet a végeredménye ezen folytonosan előrehaladó meghűlésnek ? Az első kérdésre azt feleljük, hogy igen is, a föld meghűlése ma is tart. bár nem a világűrbe való általános kisugárzás által, de a vulkánikus működés és az ezek által egybekapcsolt jelenetek által. Hiszen minden lávafolyam egy kis melegmennyiséget vezet el a föld belsejéből, ami sohasem téríttetik meg ; minden meleg forrás egy bizonyos melegmennyiséget hoz fel a mélységből a felszínre, ami szintén sohasem fog megtéríttetni ; mivel a nap melege, mint azt a tapasztalatok is bizonyítják, sohasem hatolhat be azon mélységbe, melyből e meleg források keletkeznek Kell tehát most is létezni a föld belsejében egy olyan helynek, melyből a fentebbi esetekben a meleg származik. A második kérdésünkre a felelet a legrégibb, csillagászok méréseiben található fön. Ily méréseket főleg a fölcinek tengelye körül való forgása idejének-, tehát a nap hosszának kiszámítására vonatkozólag igen sok jeles csillagász eszközölt. Ha ezek közöt csak a Hipparchos által, ki körülbelül 2000 évvel ezelőtt élt Alexandriában, eszközölteket veszszűk figyelembe, arról győződünk meg, hogy a föld meghűlése igen lassan megy végbe és pedig annyira, hogy e meghűlést számokban kifejezni egyátalán lehetetlen, • A harmadik kérdésre vonatkozólag tudjuk, hogy a föld belsejében megfigyelt meleg növekedése arányos, de nem a folyó állapot határáig, mert akkor körülbelül 36—40 kilométernyi mélységben a melegnek oly foka lenne található, melynél a láva olvad és már 70 kilométernyi mélységben majd minden előttünk ismert kőzetnek szintén folyó állapotban kellene lennie, minélfogva a kemény réteg vastagságát 70 kilométernél nem lenne szabad többre tennünk. Miután azonban a föld belseje melegének arányos