Állami gimnázium, Munkács, 1883

növekedése, tudva azt, hogy egyes esetekben e növekedés a mélyr seggel csökken, egyátalán nem valószínű, és ha még hozzá veszsziik azt, hogy a magas nyomás az anyag olvadékonyságát nagyon akadályozza, ami már maga elégséges arra, hogy a kéreg vastagsága többre tétessék 70 kilométernél, nemkülönben a föld tengelyének ingadozását és a napéjegyen meghatározását célzó számításokat, melyeknél a kérdéses vastagság 1400 kilométernyinek találtatott, ami főleg azért völt olyan nagy, mivel a magas nyomás működése és a nagy meleg kitágító ereje, — ami pedig ide nagyon szükséges — mint meg nem határozható, figyelmen kivtil hagyatott ; akkor kénytelenek vagyunk azon geologusok álláspontjára helyezkedni, kik a föld szilárd kérgének vastagságát átlagosan 150—400 kilométerig teszik. Végül a negyedik kérdésre, hol számok és számításokról nem lehetvén szó, akkép felelhetünk, hogy a folytonos kihűlés végeredménye bizonyára az egész belsőnek a megmerevedése leszen. Vájjon a végeredmény 100 millió vagy ugyanannyi billió esztendő múlva fog bekövetkezni, az nem tartozik ide, mivel minket csak az érdekel, hogyan fog végződni a folytonos előmenetel, ami ha beáll, minden vulkánikus működésnek is okvetlenül meg kell szűnnie. Eszerint a föld belseje annak külső felületéhez mivel sem fog hozzájárulni, amikor is annak melege egyedül a naptól fog függni, mely esetben nem egészen helytelen a következ-ő okoskodás : ha már minden vulkánikus működés, minden meleg forrás végleg meg-sziinik, akkor a viz elveszitvén működésében az egyensúlyozást m i nden egyenetlenséget, kiemelkedést, hegyet, sőtmínclen szárazulatot kiegyenlít, vizzel borit és igy valami kimondhatlanul és mes; nem határozható hosszú idő alatt a föld egfész felülete viz o o alatt álland. De mily időre van a viznek e teljes nívellirozásra szüksége ? Bizonyára annyi trillió esztendőre, hogy teljesen lehetetlen egy határozott eszmét felállítani egy oly roppant hosszú időről, melyet az ember az örökkévalósággal szemben megérhetne. Nehogy azonban ugy tessék, mintha képzelgők akarnánk lenni, szóljunk valamit földünk nevezetesebb kiemelkedéseiről, melyek közöl kétségkívül legszebbek a hegyek. A hegyek és hegységek keletkezése az eruptív kőzetek hatalmas előnyomulásában keresendő. A föld belső te vékenységének származási okát teljesen feltalálni még eddig nem sikerült. A tudósok még mindig nincsenek tisztában azzal, vájjon e működés egy a föld központjában lévő tűz