Állami gimnázium, Munkács, 1882

7 vagy bátyja, egy kedves rokona vagy tan aló társa, anélkül hogy tudná, jelen­teken}' befolyással van. Mert az Ifjú csodálkozik azokon és teljes szivéüől szereti ; külümbséget nem tesz a példákon és mintaképeken, melyeket magának választ, minden egyenlő jó és szép. De az ily hajlam nem elégséges, inig az óhajtás, melyből keletkezett, benső jogosultságra nem jut. Szerencse mégis, hogy a dolog természetében rejlik, miszerint ama hajlamok, melyek nem csupán pillanatnyi szeszélyen alapulnak, hanem hosszantartó külső befolyás alatt kelet­keznek, nem egészen összefüggéstelenek egy lassan, lassan érvényesülő képes­séggel. Mert a gyermek lát, hall, érez, világnézletéhez képest fel fog, gondol­kodik és ítél. így már jóval előbb bizonyos összhangzat jön létre, mely annál biztosabb alakot nyer, minél tovább tart ezen közeli viszony- De minthogy minden meglevő erő nyilvánulásra, munkára gerjeszt, értetődik, bogy a gyermek azon foglalatosságokat, melyeket naponta látott és már játék közben utánzott, megtanulni igyekszik és hogy azon előmenetelekkel, melyeket tett, kedve s erélye fokozódik. A hajlam keletkezésének második módja az, mely a szó hatalmán, legyen az irva vagy csak kimondva, alapul és nevezetesen fiuknál, kiknek képzelő tehetsége már erősen kifejlődött, érvényre jut. Elragadó beszéd, élénk irály, gondos részletecsetelés különösen; de hogy emellett a történeti elő­adások, kiváltképpen életleirások még mélyebb benyomásokat tesznek az ifjúság kedélyére, mint a leghathatosb dicséretek, régi de igaz tapaszt ilás. IIa tehát a szülők fiaikban hajlamot fedeztek fel egy bizonyos pályá­ra, akkor minden megengedhető eszközt fel kell használniok ezen lelki erő fejlesztésére és ép fentartására. Ez annál inkább égető szükséggé válik, ha ezek azon szórakozott és puha term.észetüekhez tartoznak, kikre a legújabb befolyás rendesen igen nagy hatással van és kik emiatt folytonosan óhajtá­saikban ide s tova ingadoznak. Mert itt mindenek előtt a figyelem kötendő le, mely egyedül képes az óhajtást állandóvá tenni és az (- által ezt szilárd hajlammá átalakítani. Az akarat szilárdsága a figyelem legerősebb összponto­sítása nélkül soha se éretik el. Ily esetben,. a tanuló képzettsége szerint, a szóbeli oktatásnak laísan és keresetlenül be kell állani, hogy az ifjút lépésen­ként a pálya sajátszerűsége és jellegéről, melyre hajlama van, felvilágosítsák és azon követelményeket, melyek arra szükségesek, vele megismertessék. Netaláni kérdéseinek felhasználásával kisérfsék meg a homályos képzeleteket eloszlatni, az érdeklődést újból éleszteni, de a mellett az ábrándot megsemmi­síteni, és az idealistikus reményeket megszorítani és pedig ugy, hogy azokat ridegség által meg ne sértsék és az ifjú gondolalát el ne nyomják. Igaz ugyan, hogy a nehézségeket nem szabad elhallgatni, azonban ezek is ugy adandók elő, hogy az akaratot inkább éleszszék mintsem megsemmisitsék. Ki ne látná be, hogy a szülők ezen tevékenységének hosszú időn át folytattatnia és össze­kötetésben kell lennie az ifjú szellemi fejlődésének megfigyelésével és hogy a pályaválasztás nem egyszerű cselekmény, de a paedagogiának legfontosabb feladataihoz tartozik, melyeknek megoldása mint maga a nevelés évek hosszú sorát veszi igénybe. Végre még ez a kérdés merül fel, mit kell tenni, ha a képesség és hajlam ellenmondásban van ? A felelet erre nem nehéz : Ideértsük meg min­denek előtt az-.értelmi akadályokat elhárítani. De ha ez nem sikerülne, akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom