Állami gimnázium, Munkács, 1882
^8 okvetlenül a hajlam elnyomandó. Mily módon történjék ez ? a szülők erélyessége és a íiu egyéni természetétől függ. Legrosszabb esetben a' hü szülei figyelmeztetés, ha nyugalom és megfontolással párosult, czélját el nem fogja téveszteni é=< a fiút arra a meggyőződésre juttatni, hogy választásában tévedett. Sok esetben az ily féle eljárás szükség-telen ii. Az iíju hibás hajlamáról a legtöbbször önmaga győződik mefg. minek következtében a helyes irányt természeti sugallatai után találja fel. A pályaválasztásnál tekintetbe kell venni végre a körülmények befolyását vagyis az anyagi jólétet is. Világos, hogy a nagy szegénység az ifjút távol fogja tartani azon pályától mely sok évi előkészületet igényel, kivált ha fÖnforog a kétség, vájjon fönn fogja-e tudni önönmagát azon tarthatni. A joghallgató, orvosnövendék, nyelvész mai napság sokkal nehezebben fog boldogulni, mint ki alantasb pályát választ. De itt is különösen a szellemi képesség veendő tekintetbe. A jóeszü tanuló mint a latin mondja : „virtus-negata tentat iter via," célját elfogja érni. Gyenge tehetséggel biró ifjút tudományos pályára anyagi jólét hianyával képezni, annyit jelent a legtöbb esetben mint legalább erkölc iletj tönkre tenni. ' / O O A mondottakat összefoglalva azt a következtetést vonjők a szülők, hogy nem csak igen korán határozó állást vegyenek fiaik későbbi pályaválasztására nézve, hanem mindenek előtt törekedjenek : Istentől adott összes tehetségeiket telhetőképen sokoldalúkig kiképezni. Mert ha bárminő rangú és rendű pálya a nevelés-oktatástól függ: akkor a legjobban kiképezett ifjak minden esetre a legterhe?ebb és legmagasabb pályára képesek lesznek, és hol a nevelés és oktatás kötelessége és feladata pontosan és hiven volt teljesitve ott nem kell aggódni, hogy az ifjú eltévesztette pályáját. Sőt ama választott pályán, amenuyiben nem önkény vagy kényszer és külső körülményeken, hanem a benső szükségességen alapult, nem tarthat a megváltozott körülmények hatalmától, vagy egyéb akadályoktól. A dolog iránti szeretet, képesség, vallásos hit és erkölcsi munkásság czéljukat el nem téveszthetik és mindig elismerésben részesülnek, míg 'csak a képesség és erény az emberi társadalom alapköve lesz. Schultz Antal.