Állami gimnázium, Munkács, 1882

mert különben azenved az általános kiképzés és az ifjúban tápláltatnék a liim-ág és felületesség. Tekintetbe kell venni tehát az ifjú összes tehetségét. Legyünk azonban ovatosak é? ne gondoljunk egy meghatározott pályára, vagy legalább 110 beszéljünk arról idő előtt. Ha látjuk, hogy az ifjú azt, mit gondol, másnak értelmesen tudja elmondani : egyházi, tanitói vagy ügyvédi pályára alkalmas, különös képesség a számolásban, gyakorlati és üzleti téren, kilátásba hozza a kereskedői vagy gazdászati pályát. De ebben sem szabad nagyon is korán határozni, hanem tovább észlelni, vájjon mufcatkozik-3 valódi hajlam. Nagyon visszás dolog, ha személyes előszeretet után az egyik pályát' szerfelett dicsérjük a másikat pedig mód felett ócsároljuk, mint például igen gyakran előjön, hogy a polgári körökben minden katonai pályát ócsárolnak, más családokban a kereskedői és iparosztályról nyilatkoznak kicsinylőleg ; Ily előítéletekből keletkezett kérdések a családban már igen gyakran sok ifjút elriasztottak azon pályától, a melyre legtöbb hajlammal birtak. A szülőnek óvatosan kell gyermekét a kilátásba helyezett pályáról felvilágosítani, mely felvilágosítás az ifjú megnyugtató nyilatkozatát vonja maga után : Ha lehetséges, akkor ezen pályát választom; mit követhet a szülők helyeslése: „mi is ebben egyetértünk, mert hiszszük, hogy tehetségeidnél fogva, melyekkei bírsz és anyagi viszonyainknál fogva, melyeket rád költenünk kell, Isten segítségével a cél elérhető lesz." A képesség mellett az egyéni h a j 1 a m a legfontosabb tényező a pályaválasztásnál. Ez egyes óhajtásokból fejlődik és alapján semmi egyéb mint szokásos kivánat. Minthogy a gyermek fejlődésének első stádiumában mindent, mit kivan és mire szüksége van, megnyer, óhajtásának öntevékenysége hiányzik miértig osak lassan nevelendő tehetségének felhasználására. Ezért nem lehet csodálni, hogy a legkorábbi hajlamok erre vagy ama pályára, nem egj'ebek, mint üres óhajtások és semmi módon nem fejeznek ki szándékot a tevékenységre. Es mégis gyakran az első gerjedelmek nem jelentőség nélküliek, gyakran fejlődnek ki szilárd s állandó hajlamokká. Ezek keletkezése példán alapszik és az utánzási ösztön érvényesül bennök. A leány bábbal, konyhajátékszerekkel, a fiú nádparipával való játéka : utánzás ; amaz mielőbb a konyhában gazdaaszonykodni, ez lovagolni óhajt. Mit felnőttektől eredménynyel mivelni látnak, azt magok megtenni óhajtják. Ebből látszik, hogy a hajlam nyilvánulásánál, keletkezésénél sokat tesz a külső környezet hatása. Minél egylianguabb ez, annál kevésbé fog a hajlam ingadozni : a falusi gyermek, ki nem ösmer várost, egyelőre semmi másra hajlammal nem bír mint a foldmivelésre : neki otthonja, világa a falu, mely helyeken rendcsen még a papot és tanítót serm véve ki mindenki földmiveléssel foglalkozik. De ha későbben a várost is különféle üzleteivel s. a. t. megtanulja ismerni, legtöbb esetben hajlama máieléggé megszilárdult, hogysem más életmódok szemlélése által megingattatnék, A környezet befolyásából magyarázható meg azon jelenség is, hogy az ily tanulók legtöbbnyire atyjuk pályáját választják, vagy pappá vagy tanitóvá lesznek. Továbbá még ehhez járul az is, hogy a gyermek azon személyeket, kiknek hivatási foglalatosságát közelebbről ismerni megtanulta, tiszteli és szereti és ezen személyek iránti szeretete s tisztelete az általuk folytatott életmódot neki kívánatossá teszi. Ennek következtében az ifjúra nézve atyja