Állami gimnázium, Munkács, 1882

4 és ezen öntudatban bennfoglaltatik ii 11 egelégedés. Mert a hivatás teljesitésében találja fel az ember foglalkozásainak irányát, élete pályáját, szellemi életét s lelki boldogulását. Ezek következtében el kell ismernünk, bogy a pályaválasztás legfontosabb mozzanata' életünknek, melyet ha eltévesztettünk örökös nyugtalanság, vagy óriási felelősség rabjaivá leszünk! Ilogy mindez állitások nem csupán szólásformák, arról a tanár urak igen sokat beszélh tnének. A helyes pályaválasztáshoz való ily útbaigazítást adni és jó tanácscsal szolgálni, feladata lenne <1 •/. értekezésnek és minthogy az iskola általános rendeltetése következtében nincs abban a helyzetben, hogy mindegyik tanulónak minden egyéni viszony tekintetbe vételével ezen vagy azon meghatározott pályát ajánlja, jogosultnak látszik, a neveléstan ezen részének alapelveit az iskolai értesítőben. mely különösen az iskola és család közvetítője, fejtegetni és egyenest a szülőkhöz fordulni, kiknek természetszerinti joguk van az utolsó elhatározást, adni fiaik pályaválasztásánál. Ilogy tehát ez értekezés jogosultságát föl tüntethessük, beszélnünk kell ama teendőkről, melyekre a pályaválasztásnál különös figyelmet kell fordítani. A helyes pályaválasztásnál mindenek előtt három dolgot kell figyelembe vennünk, nevezetesen a választást szenvedőnek hivatásra való képe ss é g é t, h a j 1 a m a i t és környezetének anyagi viszonyait. Ezen három tényező közül kétségkívül az első a legfontosabb; ez képezi az alapot, mely nélkül sikeres munkálkodás nem képzelhető. Hajlam, kedvező anyagi viszonyok sokra képesítenek, de behatóbb kutatásra, állandóságra, ha a hivatásra való képesség hiányzik, értéktelenek Ez utóbbinál különösen figyelembe veendők : az erkölcsi, értelmi és aestheiikai tehetségek, melyek - a mi magától értendő — az egyes pályáknál különböző értékűek. Minden pálya másféle képességet igényel, igy például a művésznél előtérbe jő az aesthetikai ízlés; a;c órás és gépésznek szüksége van különösen éles szemre, a zenésznek hallásra stb. Iii tudományos pályára lép, kell, hogy beható felfogása, tiszta ítélete, önálló gondolkozása legyen, egyszóval jó eszünek és emlékező tehetségűnek kell lennie. Figyelembe veendő továbbá: a vérmérséklet, kedélyhangulat, jellem, akarat, hűség és pontosság. De a szellemiek mellett nem hagyhatók figyelmen kívül a test előnyei és hátrányai, igy az iparos vagy földiníves lehet hebegő, de kell. hogy erős, kifejlett mellszervezeitel bírjon, a nehéz hallású, vagy rövidlátó kereskedő már helyt nem állhat. Eehetnek ugyan kivételek, de a melyek ezen szabályt meg nem döntik. Mindezekre vonatkozólag tehát bizonyos, hegy nem egyszerű de évek hosszú során teendő megfigyelésre van szűkség, hogy a szülők Ítélete véletlenség, vagy időközben nem egyenletesen mutatkozó jelenségek által meg ne csalattassék, A dolog, természetéből kifolyólag nagy óvatosságot, és körültekintést igényel, mert azok. kiknek batározniok kellene, még nem eléggé érettek, míg emezek sok tekintetben kötve vannak. Mily kevéssé ismeri a tanuló az életet! Mit tud ő a hivatás tulajdon ké pen i feladatáról ? Igen gyakran csekély külsőség, külső fény, véletlen találkozás, ösmeretség. sőt balgatagság és szeszély azon körülmények, melyek az ifjút bizonyos pályaválasztásra ösztönzik. "Vájjon ily e (.•;. en szabad-e az ifjút egyedül magára hagyni, vagy a szülők