Állami gimnázium, Munkács, 1881

be helyesnek és a Tycho Brahe által kidolgozott táblákkal kénytelen volt egészen felhagyni. Most a logarithmusokkal kezdett foglalkozni, mi vígett három évet Németországban töltött. 1624. Október hóban Bécsbe rándult, részben hogy fizetést eszközöljön ki magának, részben pedig, hogy munkája kinyomatásához a szükséges pénzt megszerezze, de majdnem eredménytelenül, amennyiben csak GOüü frtot kapott, egy oly összeget, mely alig vala elegendő munkatársai hátralévő zsoldjának kiegyenlítésére. Emiatt Kepler 1625-ben személyesen járta be a német birodalmi városokat, s ezekben a hátralévő tartozást beszedte, s igy végre lehetővé tette 1627ben a már rég megalkudott csillagászati táblák megjelenését. Még ugyanazon évben kapott meghívást Wallenstein tói Saganba (Dagan). A hadvezér barátja lévén az astrologiának, de nem az astronomiának,- megtalálta benne azt, amit keresett és mindjárt tanszéket adott neki Rostockban, mely állomáson azonban csak egy évig maradhatott, amennyiben fizetését itt sem kapta meg. Ily sanyarú viszonyok között gyalog indult el tehát Regensburgba, hogy kutatásait az országrendeknek személyesen mutassa be. Ezen utazást zord őszi időben tette s már november 9-eu érkezett a városba, de lábai az út fáradalmaitól kimerülve felmondván neki a szolgálatot, sorvadásba esett, mely betegség Regensburgban véget is vetett 1030. november 15-én sokat szenvedett", de hasznosan munkálkodó életének. Sírhelye ismeretlen. Hagyományai között megtalálták a „De Stella Mártis" cimü halhatatlan müvének egy példányát, melyet a birodalmi gyűlésnek akart bemutatni, hogy ez őt és elhagyatott állapotban lévő családját segélyben részesítse. Mint a fentebbiekből tudjuk, neki ez nem sikerült. Halála után özvegyének összes tize: új hátralékátkiadták, mely 12694 forintot tett. Honfitársai elismerése abban nyilvánult, hogy Dalberg fejedelem kezdeményezése folytán aláírás utján 1808-ban Regensburgban-, 1870-ben pedig Weílbanisban állítottak neki emlékkövet. Az emiitetteken kivül még több müve volt, melyet többszörösen adtak ki, úgyszintén életrajzát is. így tehát az emberiség a halottnál igyekezett pótolni azt, mit az élőnél tenni elmulasztott. De mi haszna, ha életében annyira hagyták küszködni és annyira elhanyagolták, hogy mondhatni, igazán a nyomor vetett véget életének. Halála azonban örök élet, világrendszere és a három törvény örökre halhatatlanná teszik nevét. Kepler tehát kiderítette az égi testek mozgását s annak minőségét, de azzal nem törődött, mi légyen e mozgás oka ? Egy félszázad kellett ahhoz, hogy szülessék egy férfiú, aki kitalálja azon rugót, mely az égi testeket hajtja és kitalálja azt is, hogy ez nem más, mint a nehézségi erő (Heller tankönyv). E férfiú Newton Izsák volt. Newton (mond: Njulit'n) Izsák, született 1643január5-én Woolsthorpeban Lincoln angol grófságban és Cambridgeben a maothematikai szakra adta magát Barron vezetése alatt. Különös hatással voltak reá Saunderson, Descartes, Kepler és Wallis nak „Arithmetica infinitorum" czimü müve, mely utolsót a kettős tantétel elterjesztésére és a kieredési elmélet felfedezésére használta föl. Newton találta föl, hogy a kettős tantétel nemcsak egész positiv,- hanem egyszersmind tört és tagadó kitevőkre is alkalmazható és ezen fontos feltalálás segélyével azon általános tantételre jött, hogy valamely nagyságnö-