Állami gimnázium, Munkács, 1881

A nagy munkát megteremtette, rle még mindig nem mórt vele a nyilvánosságra lépni, s hogy annál inkább éljen ezen nagy eszmének, vissza utasította azon szép megtiszteltetést is, melyben telszólittatik, venne részt az 1516-ban tartott lateráni gyűlés naptárjavitásában. Végre győzött az akaraterő s 1530-ban fejezte be azon nagy müvet, melyben ő az új rendszert fejtette ki. E rendszer lényege abban áll, hogy anap azon központ, mely körül a föld és a többi bolygók forognak. Bár ezen eszmében csak tudós barátai osztoztak, azért a mű mégis annvira érdekfeszítő volt és annyira széles körben terjedt el, hogy Schőnberg római bibornok 1536-ban e mű másolatát kérte ; 1539-ben pedig Rh etikus Joachim György Wittenbergai mathematikus tanszékét hagyván oda Frauenburgba sietett az űj tannal való megismerkedés végett. így az új tan legelső hirdetői közé Rhetikust kell soroznunk, aki mindjárt közölte is Kopernikus alapeszméit előbbi nürnbergi tanárával Schonerrel, de akkor ínég csak levél alakjában „N a r r a t i o prima de libris revolutionum C o p e r n i c i" cím alatt (Dancig 1540 ; Basel 1541). Ekkép némelyek már tudomására jöttek az új tannak, és csak nagy sokára és barátai hosszas unszolására adta át Kopernikus az új tanról szóló kéziratát G i e s e Tiedemann kulini püspöknek, aki ennek kinyomatását eszközölte. E műhöz a bevezetést Kopernikus maga irta meg, melyben müvét Ill-ik Pál pápának ajánlja; de 0 s i a d e r, aki Rhetikus által tulajdonképeni kiadónak jelötetett ki, egy második bevezetést csatolt hozzá, melyben csupa aggodalomból az egész tant „hypothesis-'nek állítja; mi ellen Kopernikus már nem tiltakozhatolt, amennyiben az első példánynak kezéhez jutása alkalmával már haldoklott. Meghalt 1543. május 24-én és a frauenburgi dómban temettetett el az oltár előtt épen azon helyen, hol a misét szokta volt végezni. Több müvet irt, melyek többszörös kiadást értek; úgyszintén életrajza is igen sok alakban jelent meg (ezek jegyzékét lásd: J. C. PoggendorfFs Biographisch-literarisch Handwörterbuch) ; de legfőbb müve a „De ov b i um c oelestium revolutionibus libri VI," (megjelent Nürnbergben 1543-, Baselben 1566-, Amsterdamban 1617-, és Varsóban 1854-ben). Emlékszobrot Varsó-, Thorn- és Krakóban állítottak neki. Kopernikus rendszerének alapeszméje tulajdonképen már a régieknél is megvolt; de Pythagoras- és Aristarc hosnaka föld mozgásáról felállított hypothesisei figyelmen kívül maradtak és csak 1300-ik évben részesült általános fölismerésben Ptolemaios tantétele. Kopernikus volt hivatva arra, hogy azt, mit a régiek hypothesisként állítottak fel, be is bizonyítsa. Kopernikus e rendszer felállításával megdöntötte az ezredéves Ptolemaios féle rendszert, s főérdeme abban állott, hogy ennek ellenében kimondotta, hogy a föld nem középpontja a világnak; arra nézve, hogy a föld mozog a nap körül és nem a nap a föld körül, mégnem volt egészen tisztában, s bár felfedezése korszakalkotó volt, azért mégis helyet hagyott— a föld mozgását tekintve — az utána majdnem egy századdal később született T y c h o Bra h énak új elmélet felállítására. Tyeho B r a h e, K n uts to rpban , Dániában, 1546-ban született. Miitanuló korában igen kedvelte a mathematikát és a csillagászati tüneményeket; miért is nagy korát elérvén majdnem kizárólag a csillagászattal foglalkozott és