Állami gimnázium, Munkács, 1881

bár nemsokára kivívta magának azt, hogy kora jelesebb csillagászai közé kezdett soroztatni, mindamellett a maradandó hirnév megszerzésére csak egy új csillag feltűnése szolgáltatott okot, mi arra inditá őt, iiogv csillagjegyzékeket készitsen. Sem eszközei, sem alkalmas helyisége nem lévén soká azon tűnődött a tehetséges ifjú, mi módon fejthetné ki a szunyadó erőt, mi végre később csakugyan meg is jött a várva várt alkalom. Ugyanis eléggé szerencsés volt a dán király kegyét megnyerni, ki Ilveen szigetét ajándékozta neki. Itt építette az „Uranien borg" című csillagfigyelőt, mely később oly nagy hírre vergődött. Huszonegy évig munkálkodott e csillagfigyelőben, még mindig eléggé küzdve, mivel nem volt elegendő és alkalmas eszköze. Tycho számtalan megfigyelést tett a csillagászat körében és ezeket egy rendszerbe állította össze. Megfigyelései bógja abban rejlett, hogy a földet ismét a világ közepébe helyezte azon különbséggel, hogy a napa körüle keringő bolygókkal együtt körüljárta a földet. Huszonegy esztendő múlva, melyet Hveen szigetén töltött, Prág íba költözött, hol II. Rudolf császártól a csillagászathoz szükséges készülékeket megkapta, de ezeket már csak 1 GO l-ig használhatta, mikor is ugyanott megszűnt élni. Tycho meghalt, de csak azért, hogy egy — nála szerencsésebb — erőnek engedje át a tért, ki munkálatait átdolgozta, s e foglalkozása közben oly felfedezésekre jött, melyek nevét örökké élővé teszik. Tán kiki eltalálja, hogy e méltó és nagy utód nem más, mint Kepler János, kinek életrajza és működése a következőkben foglalható egybe: Kepler J á D o s, született Magstodtban, Würtemberg királyságban, 1571. december 27-én. Atyja vendéglős volt, kivel ő még nagyon gyermek korában ment át Leonbergbe, hol ingyen ellátást kapott kezdetben a hirsaui zárdaiskolában, majd Maulbronnban. 17 éves korában a tübingeni papnöveldébe vétetett föl, hogy protestáns lelkészszé legyen. M ä s t h 1 u i Mihály Kopernikus rendszere legbuzgóbb híveinek egyike nagyon korán fedezett fel az ifjúban nagy csillagászati és mathematikai hajlamot, miért is leginkább az ő befolyása alatt már 1593-ban nyerte el Gratzban a mathematika tanszékét, melyen semmi alkalmat sem mulasztott el magát az általa kedvelt szakokban minél tökéletesebben kiművelni. Kegyes pártfogójának az ifjúba helyezett vérmes reményei várakozáson felül teljesültek

s amennyiben már 1596-banlépett föl: „Prodromus dissertationum cosmographicum de admirabili proportione coelestium orbium etc." című csillagászati művével. E mű előhírnöke vala az égi testek pályáiról tett azon kosmographiai kísérleteinek, melyekben szorgosan vitte keresztül Kopernikus világrendjét. Ezen irat a legmélyebb elméről tanúskodott s általában véve nagy feltűnést keltett, de szerzője miatta az „atheist a" (istentelen) névvel illettetett a papság részéről. Amint egy császári rendelet a protestánsoktól a vallásszabadságot megvonta, K e p 1 e r is kivándorolt, de nemsokára Steier markba hivatott vissza, hol még pár évig hivatal nélkül élt. Egy nyilt levele, melyet evangelikus vallású fivéréhez intézett, annyira felingerelte ellene a jezsuitákat, hogy száműzetését eszközölték ki. Akkor hívta meg őt Tycho Brahe segítségül Prágába, kinek nagy szolgálatokat tett a Rudolf féle táblák összeállításánál. Tycho Brahe halála után II. Rudolf császár által udvari csillagásszá és mathematikussá neveztetett ki és ezen