Állami gimnázium, Munkács, 1878

I Tizenegy éy után. A tizenegyedik évi „Ertesíiőt" adjuk ezúttal a tisztelt közön­ség kezeibe. Tizenegy év valamint az egyeseknek, ugy a családoknak életében is sok és messze kiható intézkedéseket foglal magában, mennyivel inkább van ez igy az intézetekkel, melyeknek nyilvános életében minden egyes cselekmény többé-kevésbbe annak jeli e­m é t, befolyását, nevelőképességet, szóval életrevaló­ságát tünteti föl. Méltán kérdezhetjük most, midőn a második évtized első évét is befejezettnek nyilvánítanánk, hogy mindezen tulajdonokkal szemben minő álláspontot foglal el a mi tanintézetünk? a midőn meg is felelünk rá, miszerint ez a t.iz év történetéből a tiszt, közön­ség előtt nem lehet titok. Az évi értesítőknek jutott a feladat e történeteket minél szélesebb körben terjeszteni, a közönséget a tan­intézettel egy befűzni, az érdekazonosságot bebizonyítani és ennek alapján együttes működésre buzdítani. A tiz értesítőnek mennyiben sikerült e feladat megoldása, meghatározni, jelen értekezésünk keretén kivül esik. Az eseményeket azonban, melyek ez évtized körén belül történtek és a mennyiben az intézet fejlődésére előnyö­sen vagy hátrányosan munkáltak közre, nagyjából elsorolni, jelen alkalommal el nem mulaszthatjuk. Intézetünk feladata nevelni és oktatni egyszersmind. Az inté­zetnél működő tanerők az első feladatot nem hanyagolták el az utóbbi rovására, és ismét az utóbbinak gyakorlása mellett nem érezték magokat fölmentve a neveléssel való tényleges foglalkozás teendői alól. E kettős működés jóllehet látszólag szorosan egybefügg, a valóságban mégis külön irányban való tevékenységet föltételez, melyek külön-külön meghatározott rendszernek egy czélra való irá­nyításával viendők keresztül. A munkácsi állami gymn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom