Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)
1885-07-16 / 29. szám
Mimkáes: 1885. Julius hó 16. 29. szám. II. évfolyam.-<>—^ E őfizctési ár: $ Egész évre .........................4 frt. \ Fé lévre...............................2 frt. za Községeknek és tanítóknak egész # évre.....................................2 frt. L / T----~~ 4 Eg yes szám ára 10 kr. ig . —r f 4 nyill-térben minden garmo?id /y sor ára 20 kr. — f «■'......................... * 7 #—^--#—#-38 f T —#—#— Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél : minden egyes szó után i kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt díszletük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden négyszög ctmcter után j kr, számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. l f t Társadalmi-, gazdasági-, szépirodalmi Ixetilap. Munkács város hivatalos hirdetéseinek« a „munkácsi szinügy-gyámolitó-, és a munkácsi önkéntes tűzoltó-egyesületeknek" közlönye. Minden a lap szellemi részét illető közlemények a „Munkács“ szerkesztőségéhez; előfizetési, hirdetési dijak és közlemények a kiadóhoz küldendők. A germanisáczió Magyarországon. Motto: Romlott szív és romlott elme, Kit hazája hő szerelme Szép tettekre nem hevít! Az öntudatra ébredt, földrajzilag ki- kerekitett népek mindenütt a nemzeti egység létrehozásán munkálódnak. Ha a lefolyt századok a keverés nagy munkáját végezték, a jelenkor annál jobban igyekszik a vegyületben a különlegesség minden zománcát megsemmisíteni, s a külömböző elemeket egységesíteni. Az összeolvadásban erő, a részekre oszlásban gyengeség rejlik. A folyóstestek csak, ha szűkebb térre szorittatnak, mint teriméjök kívánja, fejtenek ki rettenetes ellentálló erőt, tá^as téren észrevétlenül megoszlanak; ellenben a szilárd testek, melyekben a részecskék szorosan összefüggnek minden körülmények közt, ki és befelé egyaránt erős ellenhatást mutatnak. Hát nem igy van-e ez a földrajzi népekkel is? Ha népeit nem fűzi össze erősen egy nyelv, egy érzés, a nemzeti viharok tusájában szétfoszlik, mint a rongy, eloszlik, mint a folyós testek, ha külsőleg összetartó medreikből kilépnek, s lesz belőlök becsnélküli foszlány, értéktelen posvány, mely büzhödtté teszi mindenki számára a léget, mig teljesen meg nem semmisül. A magyar birodalmat a természet alkotta egygyé. Körülkerítette három oldalról magas hegyláncokkal, negyedik oldalról folyókat eresztett határvonalul, s csak kis nyílást hagyott, melyen a tengereket érheti el. E földrajzi helyen csak egy nép élhet, mely erőben, érzelemben összeolvadni tud. Ezt eldarabolni nem lehet, mert a merészlőkön a természet fogja magát megboszulni. A történelem ujjai kérlelhetetlenül mutatják ez igazságot. A szláv, román, germán szomszédság nem volt elég erős, hogy olvasztó tégelyében százados keverés folytán is megtarthassa a határszéli elemeket sértetlenül macának. , O A természetes olvasztó és forrasztó elemet e haza határain belül csak a magyar faj képezheti. Ennek van létjoga kifejlett irodalmával, ezredéves majd cselekvő, majd szenvedő ellenállásával szerzett és megtartott egységes hazát tartani fen. Ki ezt nem akarja, nem tudja elhinni és megtanulni, a történelem majd leckét tart neki a maga igazságos könyvéből. Annyi viharos század repült el e nép felett, mennyit a világ egy népe se látott, vagy ha igen, elsülyedt, elenyészett alatta. A honfoglalás nehéz munkája megritkitotta a magyart, a tatárpusztitás már-már a halotti szemfedőt borította rá, a török gazdálkodás, a belső viharok kimerítették erejét, megszakgatták erről is, arról is, de mind annyiszor felkelt, megerősödött, megizmosodott s megtudta mutatni, hogy számot tevő nép tud is, akar is lenni az emberiség nagy családjában. Más európai nemzeteknél sokkal erősebben és mégis sokkal zajtalanabbul folyt le az egységesítés, az összeolvasztás nagy munkája mint nálunk, mert nincs e földrésznek egyetlen nemzete, mely több-kevesebb idegen elemet ne vett volna fel és ne assimilált volna. A világ kereke csak nálunk recsegősödik meg, ha egy-egy erősebb nemzeti érzelmű szél süvölt át e Kárpátoktól övezett haza síkságain. Az idegen ajkú nép álprófétái mindjárt vészt- jósló hangokkal kiabálják tele a világ fülét, s elkeseredett harcra fegyverkeznek a látatlan vihar ellen, melyet hamis kép- zelődésök agyréme teremtett. Németország egész csendességgel olvasztotta magába a franciáktól elvett Elszász-Lotharingiát. Egy kis duzzogás — nehány hírlapi cikk részéről — volt az egész, s az emberek nyugodtan napirendre tértek felette. Magyarországból minden idegen nyelveit, beszélő egy egy jókora darabot követel magának, mintha az állam a Csáki szalmája lenne, melyen tetszés szerint osztozhatnak. Magyarország népét, hogy e szétvonás, ez osztozkodási hajlam megszűnjék, egy nyelvűvé, egy érzelművé kell tenni, oly nemzedéket kell növelni, mely e nemzettel nyelvben, érzelemben egygyé olvadjon. Az együvé tartozás érzetét a nyelv egysége teheti csak erőssé. Ha aztán az új nemzedék saját nyelvén fogja olvashatni ősei hamisítatlan történelmét, akkor a hamis próféták hiába jajgatnak és kiabálnak, süket fülekre fognak találni, s a kuvik madarak vésztjósló hangjai meg fognak szűnni, ők magok is elfognak lassanként pusztulni. Magyarország jövője nagyrészben a tanitók kezébe van letéve. Ok festik ez ország jövő képét nehéz munkáikkal, az ő hazafias érzületök, leikök rálehelésétől függ a jövő nemzedék magatartása, s a haza iránti érzülete A nemzet nagy kincse őrizetökre van bizva, ha bennök a haza- szeretet nemes lángja fog lobogni, bízvást remélhetjük, hogy az utánunk jövő nemzedék másképen fogja alakitani a viszonyokat, mint ahogy ma vannak. Csak egy szívós népe van ez országnak, mely, ha megtanulja is e nemzet nyelvét, megmarad idegennek, mely a nemzeti kultúráért mit sem áldoz, s melyet a nyelv a nemzettel egybé nem forraszt. A zsidó nép Magyarországon a germani- záció legnagyobb előharcosa. Hiába tudja a magyar nyelvet, csak akkor használja, mikor anyagi érdeke kívánja tőle. Külöm- ben nem. Menjen végig bárki ez ország'on kelettől nyugotig, s. éjszaktól délig, hallgassa meg családjában ; társalgása, üzletköre mindig és mindenütt német nyelven foly. Egyes családok régidő óta élnek tősgyökeres magyar községekben, de azért a család anyanyelve ép úgy német, mintha ma költözött volna ide Hamburgból, vagy isten tudja honnét. Franciaországban a zsidó büszke rá, hogy francia; Angliában, hogy angol; nálunk megfordítva áll a dolog. A statisztikai összeírásoknál, iskolai beírásoknál a zsidó mind német anyanyelvűnek vallja magát. Hát ezt mi egyáltalán nem értjük, hogy miért kell a magyar zsidónak német anyanyelvűnek lennie, s miért nem lehet itt épen úgy magyar, mint másutt francia, vagy angol. Talán csak nem kívánnak ők is egy darab Zsidó, vagy Németországot kivágni ez államból?! Akkor pedig makacs különcködéseiknek nincs semmi értelme, s ha e nemzettestben akarnak élni, joggal elvárjuk tőlük, hogy ne germanizáljanak. Nyárban, A forró nyári napok alatt legnagyobb szüksége van a reggeltől estig szobába kárhoztatott városi embernek a frissítő, üde levegőre. De hol találjuk fel ez üdítő légkört ? E kérdés feltételénél önkénytelenül eszünkbe jut Munkács városa, mely egészségtelen levegőjével versenyez a leg- hiresebb világvárosokkal. Itt az utcák piszka, a legtöbb udvar undoksága, a lakosság túlnyomó részének a tisztaságtól ‘ való idegenkedése, a csatornák rosszasága, mind egy-egy táplálója, elő- segitője, nevelő dajkája azon miasmáknak, melyek a légkört büzhödté, kiállhatlanná, az emberekre és állatokra nézve egészségtelenné, minden kigondolható ragályos betegségek eszközlőjévé, elősegi- tőjóvé teszik. Első és fő kötelesség ezen segíteni. — Mi előbb való, mint polgártársaink jó egészségi viszonya ? Beteg testben beteg lélek lakhatik, mely nem képes az egyesek példája után levetkőzni a megrögzött rósz szokásokat, nem fog rajta a szép, jó és nemes. Veleszületett kapzsisága mellett elfeledi, mi a kötelessége testének egészségére nézve, csak az anyagiakra gondol, nem külömbözteti meg a tisztességest a tisztességtelentől, a piszkot a tisztaságtól. Ha Munkács város bizonyos utcáján végig haladunk, felháborodik benDÜnk azon tudat, hogy itt is emberek laknak. Istennek oly nemes, szabad gondolkozással megáldott teremtményei, mint mi vagyunk. Ha ez utcán végig haladva, betekintünk bármely udvarra, piszoknál, szemétnél egyebet nem látunk. — Ha figyelemmel megnézzük ez utca elcsenevészedett, sárga, beteges, ideje korán elvénült lakóit, apraján, nagyján csak piszkot, mocskot, szennyet láthatunk. De fájdalom, nemcsak ezen útcában, hanem a város külömböző részein is találunk ezekhez hasonlókat, kiket valósággal megszán az ember s gondolkozik arról, mimódon lehetne e népfajról levetkeztetni a szeny- •nyet, s kimosdatva, egészségessé téve, mi módon lehetne visszaadni az egészséges társadalomnak ? Jó, egészséges levegő főkellék a testi erő, egészség fentartására. A levegőt kell élvezhetővé, tisztává, egészségessé varázsolni. El kell távolítani mindazt, mi a levegő megrontására, megfer- tőztetésére szolgálhat. Az utcák befásitása még nem elegendő a lég felfrissítésére, e mellett meg- kivántatik a tisztaság is. Fordítsunk nagyobb gondot utcáink tisztántartására, mert valóban meg
