Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)
1885-10-29 / 44. szám
44. szám. Munkács, 1885. október hó 29. II. évfolyam. —#-•<#—#— Előfizetési ár: 4 4 Egész évre ........................4 frt. 5 <£ , Eélévre..............................2 frt- y ig Községeknek és tanítóknak egész }{í ^ évre.....................................2 frt' j> b ~ T 4 *j. Egyes szám ára 10 kr. jt; A ------~ 4 ^ 4 nyilt-térben minden garmond Á \ sor ára 20 kr. ! t — t j Megjelenik minden csütörtökin. | —#—#--#—^ —€>—#—^ 4 Hirdetési díj: T 4 Hivatalos hirdetéseknél : minden 4 é egyes szó után i kr. Azonfelül ^ v bélyeg 30 kr. f l ----- f <^ > Kiemelt díszbe tűk s körzettel el- <k A látott hirdetjnenyekért térmérték A ^ szerint, minden négyszög ctméter ^ A után 3 kr. számittatik. <^> l , — 4 Állandó hirdetéseknél kedvez- 1 mény nyujtatik. ^ —#-8t Teúcsadalnai-, gazdasági-, ssepiarodalnai la-etilap. »Munkács város hivatalos hirdetéseinek« a „munkácsi szinügy-gyámolitó-, és a munkácsi önkéntes tüzoltó-egyesületeknek“ közlönye. Minden a lap szellemi részét illető közlemények a „Munkács" szerkesztőségéhez; előfizetési, hirdetési dijak és közlemények a kiadóhoz küldendők. Halottak napján. Van idő az ember életében, midőn a kegyeletnek is áldozik szive oltárán. Az elhunyt kedvesek, az életből elköltözöttek emlékeinek szentelt nap ez, a halottak emlékeinek napja. A sírnál megszakad minden. A sirnül a fájdalom megszűnik. A halottak országa békés marad, bármit műveljen is a sors felette. A koporsó bezá- rultával vége szakad a földi nagyságnak, mint a nyomorúságnak. A hatalmas tusa- kodók, a küszöbről küszöbre járók egygyé lesznek, boldogok és boldogtalanok békén pihennek az anyaföld ölén. Csak az élők közt van torzsalkodás, a holtak országa néma és csendes. Békésen pihennek egymás mellett a szűk sir- ban, kik a felszínen örökös harcban éltek egymással. Ott nincs választó fal ember és ember között, nem háborgatja nyelvi külömbség a sir lakóit, nem hány magasba nyúló hullámokat a felekezetesség türelmetlen szelleme, megszűnik a nemzetiségi kérdés, az élet egymás ellen törő küzdelmei mint a léggyöngy, a buborék mind, mind elenyésznek. Az élet külömbözőségei csak a sirban egyenlítődnek ki, e földön örökös küzdés mozgás van, mely teszi az életet Igaz, hogy a küzdelem nagyobb részét az emberek önmagok idézik fel egymás ellen. Rajtok áll, hogy egymás jólétét, boldogulását ne irigyeljék, külömböző eszméit, meggyőződéseit tiszteletben tartsák, mert az élet azok nélkül is elég terhet rakott vállaikra, De az önzés, hiúság, hatalmas- kodási vágy szerte húzóvá teszik az embereket, nyugtalan vakvezérek világtalan állapon kát igyekeznek létesíteni, törpe nagyságok társaik vállain akarnak óriásokká nőni. Az ember mindent akar, minden után vágyik, s hogy célját érje, legtöbbször saját fajának kijátszásaival igyekszik a kitűzött végponthoz eljutni. Nyereségre vágyó hajlamait fölébe helyezi a közjónak. Vezérkedési szerepét a népek, nemzetiségek és nemzetek közt felzavart egyenetlenségek által törekszik kielégíteni- A béke- ség emberei igen sokszor a szerencsétlenséget prédikálják. A kibékülés helyett ci~ vakodást, veszekedést idéznek elő, magok bort iván, a mértékletesség gyógyító hideg vizét ajánlgatják. Ez élet külömbözőségei csak a sirban egyenlítődnek ki. Mindent megkísértenek e földön az emberek, tanulmányaikkal mélység és magasságot kiegyenlíteni törekesznek, csak saját énjök marad előttök ismeretlen. Számítanak folyvást, de önmagokkal soha sem vetnek számot. Kötelességet vállalnak a kötelezettség érzete és tudata nélkül, vezérszerepet visznek vezéri tehetség és hajlam nélkül. A szeretet hirdetésére mennek szét minden benső melegség nélkül. A bé- kseég hangja lebeg ajkaikon, midőn saját szivükben a zavaros érzelmek hullámai hánykódnak. Az igazság serpenyőjét mé regetik, midőn talán az igazság istenasz- szonyával civakodnak. És mindez az emberiség boldogitásának külső máza alatt megyen véghez. Küzdelem teszi az életet s ez folyton tartő lesz, mig élőlények lesznek, a pihenés csak a halálban áll be. Csalódnék, ki azt hinné, hogy e nagy kiilömbözőségek kiegyenlítésének megki- sértésére fogtunk tollat, vagy akár annak csak legkisebb mértékben való megszüntetéséhez, elenyésztetéséhez való hajlamot és erőt éreznénk magunkban. Az élet eme külömbözőségeit csak a halál egyenlíti ki. Az emberek érzelmei megmérhetetlenek, útai kiszámíthatatlanok. A lehetetlenség teljesítésére tehát csak balga ember vál- lalkozhatik, A halottak emlékének napja a sir szélére, az életésmegsemmisülés határpontjára állított bennünket, s e határpont felett való elmélkedés hozza ajkunkra az elmondottakat. A gondolat, hogy mit miveinek ők, az elköltözött kedvesek, az elporlott ősök a sirban, s mit művelünk mi e sirok felett, adott hangot érzelmeinknek. A halottak emlékének napján sokan, igen sokan vándorolnak majd ki a sötét sírokhoz, de az otthon maradottak is felkeresik képzeletükben a temetők lakóit s megkoszorúzzák szivök érzelmeivel a begyepesedett hantokat. Az emlékezet világitó fáklyája mellett mindnyájan odaállunk az élet és halál választó pontjára, gondolataink két világ lakói felett bolyongnak majd ide s tova. A holtak nyugalma az élők nyugtalansága felett is végig kiséri majd az érzelmeket s egy ponton, a megsemmisülés határvonalán, lehet, találkozni fogunk gondolatainkban egymással. A városi képviselő-testület ujja alakításáról. Nagyon idején valónak látom, hogy most a képviselő választások küszöbén, a város anyagi jólétét szivén viselő választóknak egyet-mást figyelmükbe ajánljak. Különösen teszem pedig ezt azért, mivel a választási előmozgalmak városunk mind bárom szakaszában meglehetős hullámokat vertek, s csaknem minden egyes választó képviselő akar lenni, nem tekintve azt: váljon törvényszerűit választbató-e ? s váljon megválasztatása esetén nem lesz-e ki reclamálható ?... Áz 1871. évi XVIII. tez. szerint képviselővé nem választható az, ki a várossal bérleti s általában szerződési viszonyban áll, és nem választható az, ki országgyűlési képviselő választásra jogosítva nincs, azaz: ki az orsz. képviselő-választók névjegyzékében nem foglaltatik, — Ilyen pedig városunkban nagyon sok van és igen sok lépett fel városi képviselőnek is olyan, ki a várossal szerződési viszonyban áll és ki nem orsz. képviselő választó. Szükségesnek találtam ezt felemlíteni, nehogy egyesek úgy maguknak, mint a választó közönségnek hasztalan izgalmat szerezzenek. Tájékozásul közlöm a jövő évre már összeállított városi legtöbb adót fizetők névjegyzékét, mint a kik a képviselő testületnek már a választás megejtése után tagjai lesznek. —• Ezek: Kroo Herman, Weisz Mózes, Traxler Ferencz, Nede- czey János, Fuchs Lobi,* Komjáthy Béla, Friedman Béni, dr. Nuszer Lajos, Gottier Lipót, Günther Ágoston, id. Gottesmau Józsref, Lebótzky Tivadar, Melczer Aurél, Nagy Zsigmond, Fanko- vich Sándor, Hausman Chaim, Molnár Dániel, Czáhler Herman, Nagy Gyula, Saphir Jakab, Cserszky Antal, Auslender Áron, Ferenczi János, Fazekas Béla, Hubert József Jászay Ántal; Mei- sels Baruch, Hrabár Mihály, Kesztenbaum Eisig, Pap József, dr, Schlesinger Kálmán. Honig Alajos, Stegman Márkusz, Keszte baum A. S.. Fried Adolf, KrooMendel, Hoffman János, Motrinecz Illés, Brand Joel, Stern Jónás,* Meiselsz János, Haus- manjllersch, Literáthy ,János, Friedman Jakab.* rendes és Rochlitz Mór,* Szanyi András stb póttagok. — A *gal jegyzettek ellen felszólalamlás adatott be. A képviselőtestületnek még 3 évre bent maradt tagjai: Az I-ső szakaszban: Sárkány Gábor, Szalay András, Bujnószki Antal, Judicsák András, Csornái- István, Soltész János. A II -ik szakaszban: Gáthy Géza, Meisels A. József, Veinbei-ger Mór, Gerzsenyi Menyhért, Tárczy Károly, Friedman Ignácz, Fisch Mór, Fischer Mór. A III-ik szakaszban; Popil Márton, Nie- derman Mór, Klein Jakab, Ferenczi Lajos, Fried Arnold, Deskó János, Rothberger Gyula, Oszter- reicher Lévi. A képviselőtestületből kiestek: Az I-ső szakaszban : Ferenczi János, Kovács Antal, Pasqual Antal, Kozma László, Fuchs Ede, Bodnár Antal, Fried Adolf. A Il-ik szakaszban; Meisels János, Katona Sándor, Hubert József, Gáthy Sámuel, Literáty Jáuos, Taub Lipót, Fulman Bernát, Rochlitz Mór A III-ik szakaszban; Stegman Markus Vimmert Yida, Berger Mendel, KaIdrovits Sándor, Horovitz József, Meisels Lipót. Ezekből láthatja a választó közönség, hogy kikre esnék hasztalanul a választás, s kiket kell, hogy a képviselő testületbe újból beválásszanak. A válásztás napja f. hó 29-re volt kitűzve, de alispán ur helybenhagyása meg nem érkezvén, — a választási nap e miatt közhírré sem tétetett, s igy elég idő marad a gondolkozásra. Az elmondottakat a választok újból figyelmébe ajánlva, reméljük, hogy a városi képviselő- választás városunk javára fog megejtetni, s hogy azok, a kik törvény szerint a képviselőségre néni képesítettek, nem fognak választási izgalmat provokálni- — V.------«.* “ M i csak nzzal toldjuk meg, bírálja meg minden ember önmagát, ki képviselőségre aspirál, s ha nem érez hivatást, ne vállalkozzék reá. Némely ember mindenre vállalkozik, még harangöntésre is. A czim tetszik neki, de a kötelességérzetétől legkevésbbé sincs áthatva. Azért posványodnak el aztán a köz- ügyek. A tett embereit kiszorítják helyökből csupa czimkórság miatt. Választás előtt mindent Ígérnek, választás után semmit sem tesznek. — Szerk. i. A be regmegyei községi és körjegyzők egyletének felterjesztése a körjegyzői ajánlott levelek dijmentgsitése tárgyában a közigazgatási bizottsághoz. Tekintetes közigazgatási bizottság! A postai rendeletek tárának 1(55. oldalán 9765/1385. szám alatt közé tett szabályrendelet értelmében v községi és körjegyzők által más hatóságokhoz küldött ajánlott levelek után 10 kr. ajánlati clij fizetendő. E szabályrendelet alkotásának hatályba leple alkalmával meglehetett a maga oka, nevezete-on még azon időben nagyon ritkán fordultak elő esetek, hogy a körjegyző fontosabb okmányokst, továbbított volna irodájából, s igy e szabályreude-
