Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)
1885-06-25 / 26. szám
26. szám. Munkács, 1885. junius hó 25. II évfolyam. Hirdetési díj: \ Hivatalos hirdetéseknél : minden <|V egyes sző után i kr. Azonfelül & I * f I bélyeg 30 kr. Y * Kiemelt diszbetük s körzettel et~ látott hirdettfiényékért térmérték Á szerint, mi?ide?i négyszög ct?néter ^ után s kr. számittatik. t Állandó hirdetéseknél kedvezik mény nyujtatik. ^ Itthon. Városi ügyek, melyek e vidéket is érdeklik, de távolabb lakók is, — úgy hisszük, — érdekes képet találnak e néhány sorban. Múlt számunkban közzétett vezércikk egyik pontja idegenek előtt ismeretlen, ennélfogva érthetetlen is volt, Fel van ott említve egy út, melyre nézve cikkiró a gróf nemes érzületére hivatkozik, hogy az abból eredő versengést a város és az uradalom között megszüntesse. Munkács város várával együtt a hajdani zivataros időkben sok viszontagságnak volt kitéve, mely a nemzet történetében is szerepet játszott egész az 1711-iki békekötésig. A viharos századok nem engedték virágzásra jutni ezt is, mint annyi mást. Ha kissé emelkedni kezdett, a tatárjárástól kezdve minden veszély szele megseperte, pusztította, s újra meg újra visz- szakényszeritette a kiinduló ponthoz. Területe a maihoz képest csekély volt. Hol ma szilárd épületek vannak, a múlt században is még sok helyen mocsár, vagy szántóföld volt. A régi város a Latorca felső részén csak szűk körre terjedt, melynek széle érintkezett az oroszvégi határral. Valamivel fölebb, a Latorca jobb partján emelkedik a Csernekhegynek mintegy fokba végződő csúcsán a monda szerint Koriatovics által alapított zárda. Ezek között volt a régi Latorca-hid, melyre, hogy mikor épülhetett, nincs adatunk. De föltehető, hogy az ősidőkben folyvást erre volt a közlekedés, ezt mutatja a természetes vizmeder is. 1645-ben Rákócy György alatt Vízaknai Márton és Cseh Mihály nevli uradalmi tisztek összeírása szerint a hid állott, mert az emlittetik, hogy »a hid közelében két koldus, Lukács és Györgynek háza és György cigánygazda laka volt.« Az 1699-iki urbárium szerint »A vámos hid volt a felső malomnál az új-utca végénél, ez évben azonban elpusztult.« 1746-ban Reeder J. György készített egy térképet a városról, mely az uradalmi levéltárban őriztetik. E térképen megvan jelölve az Oroszvég felé vezető út, mely szerint a sárga-korcsma táján hidason folyt a közlekedés. Egy 1767-iki térképen 127. számmal van jelölve az Oroszvég felé vezető út. 129. számmal a harmincados laka, 130. sz. á harmincadi ellenőr, 131. sz. átjáró a Latorcán a sárga-korcsmával szemben stb.* Ahol hid, majd hidas volt, oda útnak is kellatt vezetni. Ezen út pedig nem tartozott, legalább későbbi időben már nem, az uradalomhoz, mert azt a hid, vagy hidassal együtt a megye tartotta fel. Le- hóczky monográfiájában ez van róla : »1814-ben keletkezett a Munkács-Oroszvég közötti 170 m. hosszú hid, miután I. Ferenc király Bécsben 1810 dec. 7-én kelt kiváltság levelében feljogositá gróf Schőnborn Ferenc Fiilöpöt, hogy a megyétől, mely a hid fentartását az adózó nép nagy meg- terheltetésével sem bírta eszközölni, vám- szeclési jog élvezete mellett fentartsa sat.« E most említett hid jóval alább állíttatott fel az előbbinél, úgy, hogy közlekedő vonala a várost körülbelül középen szeji. A régi hid elpusztult, csak cölöpéi látszanak még. A hozzá vezető út azonban, mint Munkács felső részének a Latorcára levezető egyetlen vonala megmaradt és használtatott 1883-ig' baj és háboritás nélkül. 1882-ben az oroszvégi határ tagosittatván, az uradalom a maga tagját ez út két oldalán vette ki. Ez után lett az út kérdésessé. Az uradalom derék magyarfaló igazgatója 1883. tavaszának egy szép reggelén kaput állíttatott fel a tag szélén, a véletlenül arra menőket, kik mit sem sejtettek, megzálogoltatta, sőt egyiket-mási- kát megütlegeltette, vagy vízbe lökdöstette, mint ez néhány munkácsi embernek a megyéhez intézett folyamodásában is írva van. Átalános felháborodást szült a dolog, s azon része a városnak, mely vízzel ezen úton kell, hogy magát ellássa, vagy a vizet más egyéb céljaira használja, lázongásban volt, csak a józanabb, mert talán érdekeiben nem annyira sértette beavatkozásnak köszönhető, hogy véres ösz- szeütközésre nem került a dolog. Meg- jegyzendő még az is, hogy a tagosítás alkalmával ezen útvonal nem adatott át az uradalomnak. Az út egyik oldalára eső birtokrész 359. hr. számmal, a másik 360. sz. van jelölve. Az út egyikhez sincs számítva, mert akkor a szokásos hozzátarto- zási jegynek ott kellene lennie, ellenben mint útvonal meg van jelölve mind a régi, mind az új kát. térképen. A város ügyésze azonnal megindította az uradalom ellen a pert, de, hogy e rák- lábu haladást a polgármester megelőzze, 1884-ik év nyarán a grófnál — itt létele alkalmával — tisztelgett és felhozván a kérdéses ügyet, kérte annak röviden való elintézését. A gróf ígéretet tett, hogy a helyet megnézi és intézkedni fog. Másnap az útvonal megnyittatott, s hat napig szabad volt rajta a közlekedés, mig t. i. a gróf itt volt, de amint kihúzta lábát a városból, az uradalmi igazgató, ki még ma is a középkorban él, azonnal elzáratta, s egy muszka kancsukás embert állított oda másoknak rettentő példájára, — igy találta ezt f. hó 20-án a megyei küldöttség is. A kérdéses út azonban nemcsak a várost érdekli, hanem a megyét is, mert mint nyílt közlekedési útat a megye tartotta fel, mint a királyi adománylevélből is kitűnik. Igaz, hogy gróf Schőnborn más helyen építtetvén a hidat, új útat is nyitott hozzá, de ezzel nem nyerhetett jogot a régi úthoz, mert az mindig szükséges volt a város felső részére nézve, mint az ma is. Nem is jutott eszébe senkinek az előtt az eltülajdonitás és beszüntetés, csak a jelenben, bizonyosan a vámos zsidó kedvéért, minthogy nyáron át, midőn a viz nagyon leapad, szegény emberek gyalog és szekérrel is gyakran arra mentek keresztül. Mi igazságot kérünk a nemes gróftól, nem zaklatást. 3VE á s O 1 a t. 3600. sz. K. i. Beregmegye alispánjától. Tek Búzát Károly urnák Szolyván. A Munkács-besz- kidi vasúti építési vállalata elismerésre méltó készséggel és gyorsasággal megtette mindazon intézkedéseket, melyeket a vonal beutazása alkalmával az észlelt hiányok és visszaélések orvoslása tekintetéből a velünk együtt utazott építkezési felügyelő és utólag a vállalat főnöke előtt Munkácson szükségeseknek jeleztem. — Úgy hiszem, hogy a tek. szbiró úrral is közölve lett azon körözvény és azon hirdetmény, mely a vállalat ezen intézkedéseit tartalmazza. — Oda utasítom tehát, hogy szigorúan őrködjék, miszerint ezen intézkedések mindenütt a legnagyobb pontossággal végrehajtassanak. Egyszersmind elvárom hogy az ezen túl előfordulandó visszaéléseket az ilyen alkalommal felette kívánatos szigorral fogja megtorolni. A vállalat részéről tett intézkedések kiegészítéséül felhívom a tek. szolgabiró urat, hogy az élelmi szerek és italok minőségét Schlesinger Kálmán t. b. főorvos, vagy a járásorvos közreműködése mellett gyakrabban vizsgálja meg és a hiányos élelmi szereket vagy italokat jegyzőkönyv alapján kérlelhetetlen szigorral semmisítse meg, továbbá a vonalo t gyanithatólag nagy számmal létező hamis mértékeket a csendőrség igénybevételével is kerítse kézre, és az e részben fenálló szabályok szigorát szintén vegye alkalmazásba Az érintett rendszabályok alkalmazása céljából e hó végéig mindenesetre és alaposan utazza be, az eszközlöttekről pedig kimerítő jelentést tegyen. Beregszász, 1885. inájus hó 3-ikán. Jobszty Gyula, alispán. M á s o 1 a t. 4271. K. i. Beregmegye alispánjától. A Mun- kács-Beszkidi vasút építési vállalatának Munkácson. A vonal beutazása alkalmával a velem együtt utazott építési felügyelő úr és utólag a vállalat főnöke kivánatomra azon szóbeli Ígéretet tették, hogy a vállalat ezentúl fizető jegyeit a korcsmáro- soktól az ez ideig divatozott 12% helyett csakis 6% levonással fogja beváltani, s igy a korcsmá- rosok a túlmagas % levonás által nem lesznek többé utalva arra, hogy a munkásokat zsarolják. A Merkur álnév alatt hozzám intézett és ide mellékelt feljelentés szerint azonban a fizető-jegyek a kereskedők és korcsmárosoktól még folyton 12% levonással fogadtatnak el. Felhivom ennélfogva az építkezési vállalatot, hogy a dolog mibenléte felől 8 nap alatt nyilatkozzék, s ha eddig nem történt volna, a kérdéses % levonást a tett Ígérethez képest azonnal szállitsa le, és szigorúan őrködjék, hogy fizető jegyeivel semmi visszaélés ne történjék. — Ellenkező esetben kénytelen leszek azok használatát teljesen betiltani. Beregszász, 1885. évi május hó 26-án. Job s z t y Gyula m. k., alispán. * Az adatok Lehóczky B-. megye leírásából vannak véve 7t\ v- 'V v n/ ^ v V" \s V- Sy V ✓ SVs Taxeadalsai-v gasdasagi-r ssépirodalaaai hetilap* »Munkács város hivatalos hirdetéseinek« a „munkácsi szinügy-gyámolitó-, és a munkácsi önkéntes tüzoltó-egyesületeknek“ közlönye. Minden a lap szellemi részét illető közlemények a „Munkács“ szerkesztőségéhez; előfizetési, hirdetési dijak és közlemények a kiadóhoz küldendők.
