Munkács, 1885 (2. évfolyam, 10-52. szám)
1885-08-27 / 35. szám
irántok uralkodó ellenszenvet a legmelegebb rokonszenv fogja felváltani, s ez örvendetes fordulatért a megye szeretett alispánjának tartozik köszönettel, ki vállalkozott annak az intézménynek életre hozására, mely hivatva van munkásságával megteremteni megyénkben a helyes közigazgatást! — i — Városi ügyek. Azon záradékkal végeztük múlt számunkban e címbeli közleményünket, hogy majd hozzá szólunk még egyhez-máshoz. Különösen az ál'at egészség ügyi vizsgálat van most folyamatban ; illetőleg maga a vizsgálat már bevégeztetett, az Alispán úr magával vitte az iratokat, a felett tehát majd a megyei középpontban fognak Ítéletet mondani. De miben áll, miféle alapon forog itt fel az állat egészség ügy, azt kérdi talán sok t. olvasónk. Az állat-egészség ügygyei sok részben ösz- szefüg az ember egészség ügye is. Az emberek táplálékaikat jó adagban az állat országból veszik. Egyik fő tápláló eszköz a marha hús, sült és főtt állapotban. Nagyon természetes, hogy beteg állat egészséges táplálékot nem nyújthat. Az államoknak egészséges polgárságra lévén szükségük, azért minden lehető módot felhasználnak arra nézve, hogy a lakosságot megvédjék. Szigorú törvényes rendszabályokat alkotnak a visszaélések ellen. Lelkiösmeretes dolognak tartják, hogy a beteg állattal való táplálkozástól megvédjék úgy' az egyeseket, mint a nagy közönséget. ügy tudjuk, hogy Németország azzal támogatta Magyarországból oda hajtandó marha beviteli tilalmát, hogy, vannak ugyan jó törvénymink, de nincsenek szigorun végrehajtva, a községi elöljáróságok nem elég lelkiösmerettel adják ki a marha eladási bárcákat s egészséges cimen talán beteghelyről ist szállítanak ilyen eljárással külföldre vágó marhákat. Vannak továbbá törvényeink arra nézve, hogy miként kezeltessék itthon a hús. Hol és hogyan állíttassák fel a vágóhíd. .Milyen marhát szabad levágni és kimérni. A magas minisztérium ezek felett vizsgálatot tartatván Beregmegyében is, a vizsgálat folytán az derült ki, hogy Munkácson nem mennek rendbeu a dolgok. A vizsgálat alapját különösen az adta, hogy a tanács azon határozatot hozta hallomás szerint —, hogy a miniszteri biztosnak azt jelentik be, hogy itt minden rendben van. Későb kisült, hogy semmi sincs rendben. Hát mi azt régen beszéljük, hogy nálunk a rendőrségnél semmi sincs rendén. Készséggel elismerjük, hogy Hubert Lajos rendőrfőnökké lett megválasztása óta sok dolog megváltozott. Hasonlíthatatlanul másképen megy, mint előtte történt, Egyszere, mint menykőcsapát Hallatszék egy tisztes puffanás, Melyhez hangot Hátam szolgáltatott Az ostor nyéltől, mit apám rám rakott Hátra tekinték, uccu neki! Rohantam a városnak neki. Apám kocsisa nyomba sarkamon S lakta reám Az áldást nagyon. „Elment hát az urfi esze ? • Nesze! Nesze !“ S püfölt kegyetlenül „Komédiás ? Nem is kéne más !“ Tanitgatott a jó cseléd. Mig eltörte ostora nyelét, Melynek helyét Sokáig viselte hátam — — S jó istenem Mire is váltam ! Tíz évre rá Mégis csak az levék A mire akkor készülék : Komédiás ! Zombori Gyula. T-Horso :MIil3-áil3r álma. — Népies elbeszélés. — Irta: Szizii 3? é t e r. (Folyt, és vége.) Korsó Mihály ügyet sem vetett most erre. A karosládára ledobta gubáját s reáfeküdött. Szép napfényes időre zivataros éj lett. Recsegve hajladozott a szél erős zúgásában az ablak alatt levő ákácfa s az ablaküvegeket hulló eső cseppek verdesték. de azért újra azt mondjuk, hogy semmi sincs rendén. Legközelebbi számunkban Weinberger Benő rendőrségi Írnok aláírással megjelent mentegetőd- zés valóságos vádirat a rendőrség ellen. Tisztába hozta mindazt amit miJ.*S*z előbbiekből csak sejtettünk. Valósággal úgy beszél, mintha a rendőrfőnök feje lenne. Bebizonyítja, hogy a beteg marha Palánkán csakugyan levágatott és részben (?) talán egészen is a városba hozatott. Es elárulja a rendőrfőnököt, hogy az elkobzott húst ő adatta ki. Ha igy történt, ez szép rend! . . Mert a rendőrfőnök kiadatta, tehát vége. Mi felveszszük ez ügyet, és azt mondjuk, hogy nem vége. Felhívtuk rá az Alispán úr figyelmét már egyszer s felfogjuk hiúi még sokszor. Mi az itteni vizsgálattal nemi elégszünk meg. Felhívtuk különösen azon takonykórban szenvedő ló elsikkasztására nézve. Mert a dolog nem úgy áll, mint az az itt említett múlt számi leírásban foglaltatik. Aki azt a leirást egyszer végig olvassa, azonnal meggyőződik az ott állítottak valótlanságáról. Hát nem nevetséges állitás az, hogy a beteg lóhoz egy rendőr állíttatott és az tőle az istállából megszökött, csak Üngvár környékén mutatta magát gazdájának. Uram ! Erre a beszédre azt mondjuk, hogy mondja azt el a bolondoknak, de nekünk ne. Nagyon sajnálnék, ha netalán a hiva- tolt vizsgálatkor az illető vizsgálók elhitték volna ezt az állítást s ezzel a dolognak végét szakították volna, mert mi az ellenkezőt tudjuk bebizonyítani hiteles tanukkal, és akkor azt a vizsgáló bizottságot kompromittálni fogjuk. Visszatérve a húsvágáshoz, ami e tekintetben történik nálunk, az talán egyetlen az országban Ki vagyunk szolgáltatva egy-pár nyerészkedő zsidónak. Olcsó marha, rósz és drága hús. Nincs rendes vágó hid, mert ami van, az oly piszkos, — pedig a miniszteri biztos jövetelének hallatára nyakra főre tisztogattak rajta valamit, illetőleg a sok piszkot bemeszelték, — hogy, aki meglátja, elundorodik a hús evéstől. Nincsenek jég kamarák, pedig a törvény világosan intézkedik a legrészletesebben mindenről, csak legyen, aki végrehajtsa. Megszokjuk mi a szigorú rendet, de legyen egyforma minden irányban, s be fogjuk látni annak jó oldalát is Tessék csak tanulmányozni az 1884-ik évi XVII. t. cikket és aszerint eljárni, meg fog egyúttal abból a törvényből győződni arról is, hogy bizony itt ázsiai állapotok vannak nemcsak a hús vágásnál, de másfelé is. Van törvény, de csak papiroson Az említett törvény azt is mondja, hogy az iparos tartozik bejelenteni segédjét, tanoncát az iparhatóságnak s a rendőrségnél nyilván tartásban kell lennie. Hát a szombati hús vágók, kiket a zsidó mészárosok beállítanak, bejelentett, igazolt segédek, vagy tanoncok ? . . . . Alkalmazta-é a renjKorsó Mihály nem hallá a vihar dühöngését. Édes álomban szendergett a karosládán. Megjelent álmában első felesége: egy szép szőkefürtű asszony. Odament hozzá a karosládához s hosszan megcsókolta szinevesztett arcát. — Mit akarsz cselekedni, Mihály ? kérdezte tőle. — Hát elfeledted már a sok boldog órát, melyet együtt tölténk ? ... . Emlékszeme, midőn a kis leányunk született, mily örömben voltunk. Ezt a kis leányt te most elűzted magadtól egy gonosz asszonyért! . . Állj meg Mihály, ne menj tovább! . . Ne vedd el azt az asszonyt! . . Szerelmünkre kérlek, melyet te oly sokszor megkeserítettél: ne vedd el azt! .. Nem sole napod van hátra : gondold meg mit cselekszel!.. A vén Korsó beleizzadt a nagy tusakodásba. Másik oldalára fordult a karosládán és álmodott tovább. — Vakitószépségü ifjú nő állott meg előtte : ajkain bűvölő mosoly derengett s márványhomlokára a legszebb kökényfürtök hullottak le. A piros ajak megnyilt és a vén Korsó hallá a beszédet: — Emlékszel-e ? . . Tied voltam én is 1 . . Kebeleden hervadóit el ifjúságom diszlő, virága! . . Szerettél a szépségemért, én meg a nagy gazdaságodat kedveltem. Tieddé lettem, bár szivem vérzett s ajkam remegett, midőn a szent esküt kelle mondannom. . . Meg is vert a jó Istenem s épen teveled ! . . Rósz ember voltál, Mihály; végnélküli rósz ember. . . • Szerelmed csak illő füst volt. Korán meguntál engem s olyakkal vér- zéd szivemet, melyek annak sebét még mardosóbbá dőrség valamikor a törvénynek ezen intézkedését Most nálunk az a szokás, hogy a zsidó mészárosok szombat napon fognak magoknak 20—30 krért a piacon egy-egy embert, sokszor a legpiszkosabbat és azzal méretik ki a húst. Néhol meg a szolgálóját alkalmazza e célra, ki vetekedik amazzal rondaságban. Es ezek fizetése citnén a közönséget büntetésül egy krral minden fél kg. hús után megadóztatják. Tud erről a rendőrség valamit ? Tessék csak az említett törvény 53 §-át megolvasni, mennyi jó intézkedés van ott letéve, ha lesz, aki végrehajtsa vagy félnek a választástól ? Ne féljenek, a jó tisztviselőt megválasztja a közönség. Nem régen azt hallottuk, de nem akartuk hinni, hogy a munkácsi rendőrségnél bizonyítványt útlevelet, marhalevelet akárki kaphat, csak garast mutasson. Szerencsétlen állapot a közönségre mert az ilyen garasos kapzsiságnak előbb-utóbb a közönség isszameg levét, mint ezt már egyszer felemlítettük. Mi a községi közös érdekre különösen felügyelünk s gyakran szemlét fogunk felette tartani. S ha a közönség továbbra is támogatni fog bennünket, hatása nem marad el. Taniigy. Az orsz. m. kir. Zeneakadémiában (Budapest, VI. Andrássyut G7. sz.) a, felételek a következők : Az orsz. Zeneakadémia növendékei lehetnek nem és származásra (honosságra) való tekintet nélkül, még pedig ifjak : éltük 15-dik, nők: 16-dik évének betöltése után, a mennyiben az általános műveltség azon fokát elérték, mely az előszabott tananyag felfogásához megkivántatik és határozott zenészeti hajlómmal birnak. Azon tanosztályokban, hol a tanítványok száma meghatározott, első sorban a honfiak veendők fel, s csak az ezek által el nem foglalt helyekre vetethetnek fel külföldiek is. Ezen félül kívántatik: a) A zeneszerzési főtanszak 1-ső osztályába való felvételénél a zenészét elemi részeinek ismerte s a zongorajátékban való jártasság. b) A zongora főtanszak 1-sö osztályánál: Valamennyi kémén- és lágy hangrovat elméleti és gyakorla i ismerete, példaképen a Czerny-féle „Schule der Geläufigkeit“ és a Haydn könnyebb sonatáiban előforduló technikai és rhythmikai nehézségek megoldása, a zenészei elemi részének ismerete. c) Az orgona főtanszak I. osztályánál: a zenészét elemi részeinek ismerete és zongorajáték. d) A magán-éneknél: rendszerint, még pedig ifjakra nézve a betöltött 18, nőkre a betöltött 16-dik év; egézséges testalkat, jó hang és a zenészét elemi részének ismerete és zongorajáték. e) A hegedű-tanszak I. osztályában: a dia- tonikus hangrovatok; a törött, kemény és lágy tevék. Azt mondtad: rósz mostoha vagyok ! . . Igen azt mondtad, pedig te voltál a rósz apa ! .. Hogy örvendettél, mikor meghaltam a nagy keserűségben! . • Ne is tagadd el: tudom én azt ? . , A holtaknak hasztalan csukják be szemeiket, jől látnak mindent, mi a földön történik. . . Szivedbe látok, Mihály! Tudom és látom minden dobbanását ! . . A koporsóm felett hangzó, gyászónek örömdal volt neked ! . . Nem sajnáltál mert gyűlölt voltam nálad. . . Látod: én azért nem haragszom reád! Megbocsátok neked minden’ sérelmet mert a holtaknak nem lehet haragvó szívvel feküdni koporsójukban. ... — Viasza vágytam hozzád, hogy figyelmeztesselek. . . Mitakarsz tenni ? .. Mikor térsz már vissza a rósz útról, ha ? . . Meglásd: végedre jársz, ha Csóka Lidit elveszed ! .. Nem szeret az téged! . . Jobb lesz, ha a szo- gény lányod felkeresed és visszahozod! Mire neked több feleség ? . . A zápor elállt, csak a szél sikoltott vadul, irtoztatón, melynek zajába távolról hal latszó dörgés vegyült. Korsó Mihály felébredett Előtte volt az álom; fülébe csengett még minden szó; „Mit akarsz tenni ? . . Meglásd: végedre jársz, ha Csóka Lidit elveszed ! . . . — Bolond álom ! — mordult fel a vén ember. :— Már hogyan is lehetne lehető a halottaknak visszatérni ! . . Még azt mondja, végemre járok ha Lidit elveszem ! . • Bolond egy álom ! . . Nem adok rá semmit ! . . Azért is előkeresem a testomentomot rögtön. Ott lesz valahol a nagy ládában.
