Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)

35. fejezet: 1692-1699 - Törvények és okiratok

tentibus convictum et aggravation és semmi violentiákat akár kiktől is ez haza lakossi közül senkin exerceálni nem enged, mindeneknek panaszát meghallgatja, és inaudita altera parte senki ellen nem pronuntiál és törvénytelenül se személyében, se javaiban meg nem bánt, sem másoknak megbántani nem enged; országos gyűlésekben penig és az táblán is, mindeneknek szabados voxot enged és mindenféle panaszolkodóknak igazságának előszámlálására szabadságot ád. H. Minden szükséges országos dolgokat concernálo tudósításokat, informatiókat római császár kegyelmes urunk ő felsége udvarában, sőt egyéb dolgokat is, a tanácsi rendnek edgyező tetszéséből cselekszik ő nagysága; úgy szintén ha kiket vagy tisztségekre, vagy penig hűséges szolgálatjoknak megjutalmaztatására nézve ő felsége előtt recommendálni kell, azt is a tanácsurakkal egyező tetszéséből cselekszi és bene merita personákot, s ez hazafiait is, recommendál; nem nézvén ebben sem atyafiságot, sem religiót sem egyéb semminemű tekinteteket. Hasonlóképpen ha az ő felsége kegyelmes annuentiájából maga is ő nagysága valakinek valami rész jószágot conferál. modo quo supra, hazafiainak és bene merita personáknak conferálja. 7. Római császár kegyelmes urunk ő felsége szolgalatjának promotiója, és ez haza közönséges békessége megmaradása ellen való dolgokban senkivel nem fractal, sem colludál, sőt az tanácsi renddel együtt az ő felsége szolgálat jának promotióját és ez haza javát, tehetsége szerént munkálódja ország közönséges gyűlésit, octavalis terminusokat, a tanácsi rend tetszéséből promulgálja és folytatja, propositiókat is az országnak a tanácsi rend tetszéséből proponál, ország hire nélkül peniglen semminemű adót ő nagysága a tanácscsal együtt csak fel nem vét, se közönségesen se személy szerént. hanem ország közönséges gyűlésében. 8. Római császár kegyelmes urunk ő felsége generalis commendansával egyetért, ok nélkül való hadi insurrectiót se generaliter se particulariter nem parancsol; hanem ha mi repentinus vagy felettébb való casus interveniál, melyre nézve az insurrectio szükséges lenne, megemlitett ő felsége generalis commendansával, ország generálisával és az egész tanácsi renddel egyező tetszésből bocsát ki hadi insurrectióról való parancsolatokat. 9. Hogyha peniglen ő nagysága (melyet nem reméllünk) ez feljebb megirt conditiókhoz magát nem tartaná és avagy ezen hivatalban magát perpetuáltatni, vagy peniglen a tanácsi rend és státusok kedve s akaratja ellen ezen tisztben való