Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)
35. fejezet: 1692-1699 - XXI. 1699. szept. 8—okt. 6. Fejérvári országgyűlés
a kormányszék az oláhok uniójára vonatkozó articulust végrehajtani. Rendeletet küldött az országot perlustráló bizottságok elnökeihez, hogy haladéktalanul kezdjék meg a kihallgatás munkáját. Nyilt parancsot állított ki nekik, melyben mindenki utasítva volt, hogy engedelmeskedjék s kiadták az utasítást a rendelet végrehajtására vonatkozólag. Hivassák össze, egy általuk megjelölt állomásra, az oláh papokat és oláh lakosokat. Olvassák fel előttük a rendeletet s szólítsák fel szabadosan, hogy jelentsék ki, hogy kiki melyik bevett vallással akarja magát uniálni; de e biztosok ne igyekezzenek rábeszélni az oláhokat valamelyik vallás elfogadására, lianem hagyják őket szabadon választani. A bizottságok akkép voltak összeállítva, hogy azokban minden vallás képviselve volt s ezek a gyűlés után azonnal megkezdték munkálataikat, de a katholikusok részéről különösen Csíkban ellenállásra találtak. Ok az uniálást nem az oláhok szabad akaratjától tették függővé, hanem kötelezővé akarták tenni az áttérést a katholikus vallásra. Ilyen módon azonban az történt, mit legkevésbbé vártak, az oláhoknak egy nevezetes része megmaradt ősi vallása mellett. 1) A segesvári országgyűlés a generális számvevőhivatal felállítását őszre halasztotta. Meg is történt az az őszi gyűlés alatt, azonban a gyűlés mellőzésével és tudtán kívül. A camaralis commissio, melynek élén Thavonat Lajos báró állt, Ekler Györgygyei együtt azonnal megkezdte munkálatát, a mely, mint Bethlen Miklós mondja, »kimosdatá: 1. a gubernátort és Aport az árendált harminczadból. 2, a guberniumot a várból és tekinteti- s authoritásából, fizetéséből. 3, Aport a thesaurariusság valóságából, a tyukmonynak csak a héját, nevét hagyván néki. sőt még számot vőn tőle és 56 ezer frtban meg is adósítá. hanem a jezsuiták oltalmazák Kollonics kardinállal. 4, a haza fiait a fiscalis tisztekből, végezetre az országot szabadságából, diplomájából.« Egy év alatt Thavonat befejezte a szervezés munkáját s ezzel Erdélyben a dolgok űj rendje kezdődött. ') Lásd Törvények és Okiratok LXV.
