Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)
35. fejezet: 1692-1699 - XVIII. 1698. jún. 7—júl. 14. Fejérvári országgyűlés
azonnal meg nem fizetik, katonai executiót küld a főurak jószágaira s rajtuk veteti meg a tartozást. Az urak ezt nem akarták bevá:\ i s a császártól küldött pénz Rabutinnek szolgáltattatott ki, Horváth Miklóst és Henter Ferenczet bízván meg a kézbeadással. 1) Ez alatt július 21-dikén elkészültek az átirattal Rabutinhez, az általa kivánt adórészlet lefizetése ügyében, s a mi összeg a meglévő pénzből nem telt ki, azt mint kölcsönt kivetették a főurakra s néhány gazdagabb városra, azután tárgyalták a vármegyék sérelmeit. A mult áprilisi országgyűlésen a vármegyék szokás szerint benyújtották sérelmeiket, de azok a guberniumtól nem terjesztetvén a rendek elé, a statusok ez eljárás ellen protestatiot nyújtottak be a kormányszékhez. A vármegyék most előre bocsátván az áprilisi gyűlésben megállapított hét sérelmet, s azokat újakkal megtoldva, ismét benyújtották a guberniumnak. Június 23-án visszaküdték a megyéknek a sérelmeket, azzal a kijelentéssel, hogy azt az ország elé fogják terjeszteni, hanem a protestatiot, mint szokatlant és hallatlant s a kormányszékhez nem illőt visszautasítják, replicát pedig ezen átiratokra egyszerűen nem fogadnak el. 2) Július 9-én a kormányzó, a kormány tanács tagjaival együtt, a rendek közé bement s felolvasták a császár rendeletét, melylyel ezeket utasította, hogy elnököt válaszszanak. Keresztessyt a császár nem erősítette meg, hanem azt kivánta, hogy minden vallásból terjeszszenek egyet fel hozzá, kik közül ő fogja az elnököt kinevezni. Megtörtént. A négy vallásból külön-külön megválasztottak egyet-egyet, s ezzel új csorba esett az ország jogain. Aztán az urak felesküdtek az unióra. Július 12-dikén felolvasták tudomás végett azokat a Mint Wass György írja Naplójában 279. I)e a rendek átirata szerint Kálnoky Farkas, Horváth Miklós s a szászok köziil Kovács Tamás voltak a pénz szállítói. *) Lásd Törvények és Okiratok LVI. m. Vesd össze Bethlen Miklós 191. 1., ki azt írja, a sollennius protestatiot mind a három nemzet elfogadta, mely tnlajdonképen Bántt'y Dénes visszaélései ellen volt intézve.
