Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)
35. fejezet: 1692-1699 - Törvények és okiratok
liog) T mind igy, vagyon. Erre gubernátor úram monda Bethlen Miklósnak: Ugy vagyon, én láttam azt a sententiát és én küldtöm a többivel együtt kegyelmedhez Kolosváratt. Gróf Apor úram Bethlen Miklósnak: Héjjába, héjjába, nem fél a malom kegyelmedtől, mert csak istentelenséggel jár kegyelmed, járjon az ország útján Kegyelmed, mert Kegyelmed nem mondja magát peresnek, de latrabb a peresnél. Itt belé szól a gubernátor: Hiszem ország útja a táblai sententia. Continual dominus Apor : Kegyelmed két úton mesterségesen jár, egy felől azt mondja, hogy nem perel, másfelől mindent mivel, mindent elkövet. Vesztette el Kegyelmed az országnak száz napját avval az Kegyelmed malmos perével stb. Erre Bethlen Miklós: Vesztette bizony Kegyelmed Apor úram, hol elitatta 25-szer a táblát, hol országot lázzasztott, törvényes táblát elbontott és már sok szegény peres is nem mehetett elé igazságában miatta. De hiszem nem kivánok én egyebet, hanem hadd jőjjen napfényre az igazság. Lássa meg a tábla már valaha, ha istentelenség lészen az én dolgom, megmutatódik. Bethlen Miklós Sárossi üramhoz: No itélőmester úram Kegyelmed lássa, mi kegyelmedtől kérjük, s tisztire kényszerítjük. Ha gróf Apor úram kiadja jó, ha nem, Kegyelmednek ugyancsak tartozik sententiát adni, mert csak evvel azoknak igazságok el nem veszhet. Felel Sárosi úram: Ugy vagyon, tartozik a mester adni, s én is adok, a micsodást tudok, de annak párja nincsen, a mint hogy még az a Kolosvárra küldött sententia is csonkán volt holmi diesre, datumra nézve, a mint az Írásból is kilátszik, mert én azt még akkor csak ad revidendum küldtem volt Kegyelmednek és vissza is vártam volna, hogy mind a két félnek osztán rendesen adhassam ki. stb. Gróf Apor úram: Mi közi Kegyelmednek Bethlen Miklós úram ahhoz a sententiához, hiszem Kegyelmednek azt mondja, nem peres. Felel Bethlen Miklós: En ugyan most quod adhuc processum peres nem vagyok, de vagyon sok közöm hozzá és signanter sajnálom, hogy az én kezemben forogván az a dolog, igy esett, már én tőlem kérik, mint tudják, hogy az én kezemben forgott. Sárosi dicit; vagyon közi hozzá, mert a tordaiak is kegyelmedtől kérik. Gróf Apor: Én nálam nincsen. Gróf Bethlen Miklós: Elhiszem itt a sebben nincsen, de ládájában, vagy akárhol Kegyelmed hatalmában vagyon. Hiszem a mely cancellista Zöldi xi_dám oda vitte is, a szemével látta, mikor azt a fasciculust odavitte, hogy legelőször is a Kegyelmed kezében a sententia hosszan, majd a földig lenyúlt, s úgy kezdette Kegyelmed olvasni, nem tagadhatja Kegyelmed. Isten úgy segéljen ott
