Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)
35. fejezet: 1692-1699 - VII. 1694. júl. 16—21. Tordai országgyűlés
1694. JÓL. 16—26. 23 vett összeg kártérítéséről gondoskodik. Míg a XVII-dik azok megbüntetését rendeli el, kik a kormányszék rendeleteinek nem engedelmeskednek. A XIX-dik articulus a vicecancellari hivatal felállításának módozatait írja körül. —A XX-dik az udvarhoz küldendő felterjesztésekről szól. A XXí-dikben a kormányzónak és cancellarnak 4—400 frtnyi, a katholikusoknak és szászoknak 1800—1800 frtnyi és az unitáriusoknak 340 frtnyi ajándékról intézkedik. A XXlI-dik megtiltja, hogy a bárányok a dézsmálás előtt eladassanak. A következő XXIII-dik articulus a zilahiak és Közép-Szolnok vármegye közt fenforgó viszály elintézésére bizottságot küld ki. Elrendelték (XXIY. art.), hogy a császár által a consiliariusi méltóságban megerősített Sárossy János és Tholdalaghy András hivatalaikba iktattassanak be. Az utolsó articulus a Csáky notáztatása ügyében intézkedett, VII. 1694. június 30-án II. Apafi Mihály nőül vette Bethlen Katát, Bethlen Gergely, az ország generálisa, leányát. — A házasság hire épen oly feltűnést keltett Bécsben, mint Erdélyben, a hol még a legközelebbi rokonok sem tudták, hogy mi készül. 1) Későbbi híresztelések tudni akarták az udvar neheztelésének az okát: a császár német herczegasszonyt szánt volna neki, a ki pápista vallású legyen. Nem valószínűtlen, hogy az erdélyi fejedelemségért birodalmi herczegséggel akarták kárpótolni, de az bizonyos, hogy e házasság útjában állt annak, hogy a fejedelemséghez való igényeit megvalósíthassa. Július 16-ára a kormányszék Tordára újabb országgyűlést hirdetett ki, leginkább a hadsereg szükségleteinek fedezése czéljából. Július 1 7-én olvastak catalogust, s ezzel a gyűlés tényleg megnyilt. A kormányzó is beadta proposition, melyek, mint Wass megjegyzi, nem sokak voltak, de nehezek. ]) Bethlen Miklós emlékiratai II. 140. 1. »maga Bethlen Miklós, ki a menyasszonyt kiadta, csak az nap tudta meg, hogy mi készül«.
