Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)

35. fejezet: 1692-1699 - VI. 1694. febr. 25—ápril. 6. Kolozsvári országgyűlés

Márczius 4-én a katonaság szániára raktárba szállítandó összesen 60,000 köböl búza ügyét vették tárgyalásba. A rendek, az eddigi szokás elkerülésével, nem akarták az urakra bízni a repartialást, elhatározták, hogy egy bizottság által tervet készíttetnek arra nézve, hogy hogyan oszszák ki a búzát, s minden megyéből egy regalistát és egy követet küldtek ki ebbe a bizottságba. A bizottság munkálatával másnapra elkészült, de nem terjeszthette be az országgyűlésnek, mert a kormányszék elébb magához vitette fel. Itt aztán az urak a készített munkálatot elvetették s a repartitioról maguk intézkedtek. A kiosztásról készített jegyzéket a cancellarnak, Bethlen Miklósnak kézbesítették és a behajtásról intézkedtek. Márczius 8-án a felvetett 60,000 köböl búza felett hasonló formában még 100,000 köböl zabot akartak felvetni. De már erre a rendek csakugyan nem állottak rá, s elhatározták, hogy ezt kapuk után fogják kivetni. Márczius 15-én ismét a Csáky dolga került szőnyegre: a császár ismét sürgette, hogy az ellene hozott articulus töröltessék, az ország nem kis sérelmére, figyelmen kívül hagyván azokat az okokat, melyeket a tordai országgyűlés a deliberatioban kifejtett. Ez nap nem határoztak semmit. De ápril 2-án újra szőnyegre került a dolog s most elhatározták, hogy a császárhoz felterjesztést intéznek. Csáky állhatatlan ember, nyilvános hazaárulással érdemelte ki a nótát, mert nemcsak adóemelést, hanem három erőd átadását is inegigérte a portának; s daczára ennek, csaknem minden jószágát visszakapta, mert azok fiainak átadattak. Szabadon járhat-kelhet az országban, vezetheti gazdaságát, daczára annak, hogy még most is folytonosan ármánvkodik. bujtogat s a rend felbontására törekszik, s így épen nem alkalmas arra, hogy ő felségének szolgáljon s a közjó előmozdításán dolgozzék. A császáron kívül Kollonicsnak és Kinszkynek is írtak, kérve közbenjárásukat. E közben márczius 20. és 23-án a vármegyék és szászok postulatumait vették tárgyalásba, melyek többnyire mind az adó helytelen kivetése s a hadak garázdálkodásairól szólnak, felsorolván ezek mellett sérelmeiket is. E postulatu-