Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)
35. fejezet: 1692-1699 - Törvények és okiratok
bau, erősségek városok és kastélyok, ezekben az háborús időkben, az más két natió erszényéből minden esztendőben csak a szállásokért mégyen legalább száz ezer forint érő haszon az ő kigyelmek kezében, e contra az ő kigyelmek erszényéből nem jő egy pénz is az más két natio kezében. 4-to. Ez az ő kigyelmek propositioja méltán gyanút és félelmet irt az más két natio elméjében, hogy ő kigyelmek evvel az időnyerő constitutioval arra akarnak utat csinálni, hogy az creditorok in perpetuum oda veszessék pénzeket, mely gyanút igen erősit, liogy ő kigyelmek Thököli úram keresztényszigeti gyűlésében is ezen kívánságokat feltették volt. 5-to. Az ilyen munkákkal ő kigyelmek azt nyerik, hogy senki ő kigyelnieknek nem mer adni, melyekből ő kigyelmeknek nagy fogyatkozások következhetik, mert senkit erővel arra nem kényszeríthet, hogy kölcsön adjon néki, ha amaz nem akarja. Azért ezekre és több sok tekintetekre nézve, melyeket előszámlálni unalmas volna, szeretettel intjük ő kigyelmeket az ilyen nagy consequentiájú scandalosa propositiókkal sem ő felségét ne búsítsák, sem az natiók között való szeretetet és commerciumok szabadságát ne zavarják, hanem corrigáltatván juxta resolutionem ad 1-uni punctum az mordax uzsora excessusi, legyenek csendességben ő kigyelmek, és elhisszük az creditorok is inkább patientálják az várakozásban ha látják, hogy ő kigyelmek nem igyekeznek pénzeknek örökösön való oda veszésében. Ad quartum. Ez is olyan tele patens et multarum consequeutiaruni praegnans postulatum, melyből következhetnék publicae pacis et omnium legum, ac consvetudinum liactenus receptarum et jam a sacratissima caesarea regiaque majestate etiam confirmatarum eversio. Ad quintum. Az ő felsége diplomáját az minthogy egészen, úgy annak 18-dik articulusát is, bizony jó szívvel megtartjuk és ő kglmeket senki közüllünk ne erőltesse, az minthogy tudtunkra nem is erőlteti, az postálkodás és ingyen gazdálkodásra; ha kik penig cselekszik, speciticálják ő kegyelmek és correctio et satisfactio dabitur, hanem az közönséges ország postáinak, kivált ez gonosz és veszedelmes időben lehetetlen dolog, hogy postalovat ne adjonak ő kglmek, holott abban az ő felsége szolgálat ja, és ez hazának megmaradása forog gyakran, úgy hogy egy ló nem adás, vagy