Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)

35. fejezet: 1692-1699 - IV. 1693. szept. 10—okt. 4. Tordai országgyűlés

1 693. SZK.PT. 16 OKT. -1. 15 Szeptember 21-én Alvinezy Péter jelentést tett az ország előtt bécsi követségének eredményeiről. A részletes felolvasások azonban csak a következő nap: 22-én kezdődtek meg, mikor legelőször a vallásügyi kiegyezésre vonatkozó leirat olvastatott fel, mely a nem-katholikusok által a ko­lozsvári eonferentián tett ajánlatok elfogadását »mintegy parancsolta«, s bár némi vita után. elhatározták a templom­nak és iskolának átengedését. A katholikusok természetesen keveselték a leiratban adott engedményeket, s el is hatá­rozták. hogy Kollonics bíbornoknak kedvezőbb leirat érde­kében iratnak. Ez nap még a szászokkal való kiegyezésre és a portákra vonatkozó leiratokat olvasták fel és vették tudomásul. Szeptember 23-án tárgyalták az utasításokat s eskü­formát. melyet Alvinezy a császár által megerősített főhiva­talnokok hivatalba iktatása végett küldött le, melynek alap­ján az esküt a főhivatalnokok le is tették. A következő napokon az eddig az unitáriusok által bírt kolozsvári óvári templomnak a katholikusok számára való átengedését tárgyalták, mely gondolhatólag sok keserű vitára adott alkalmat, de végre is nem tehettek mást, mint azt, hogy belényugodjanak a császár rendeletébe. A császár által leküldött utasítások közül a 3-dik számú cancellar és vicecancellar hivatalba állítására vonat­kozott. A cancellari állás már Bethlen Miklóssal be volt töltve. Yicecancellarrá Alvinezy Pétert választották meg. Választottak ezenkívül még két kormányszéki tanácsost is, ú. in. Sárossy Jánost és Tholdalaghy Andrást. 1) Ugyanez nap kinevezték a bizottságot is, mely Kolozsvártt a piaczi tem­plomot s az iskolát az unitáriusoknak kézhez fogja adni, a mi nem minden nehézség nélkül, október első napjaiban meg is történt, midőn e czélból a bizottság tagjai Wass György, Haiku Pál, Fleischer Tóbiás Kolozsvárra utaztak. 3) ') Lásd az 1694. január lő-én kelt leiratot. Kemény Kupple­mentum XI. 207. 1., hol Alvinezy s a tanácsosok megerősítéséről van szú. *) Lásd Wass György Naplója 166—169. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom