Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)

35. fejezet: 1692-1699 - IV. 1693. szept. 10—okt. 4. Tordai országgyűlés

1693» SZEPT. 16 — OKT: 4. hogy az erdélyiek jóindulatát a császár irányában megtart­hassák s bennünket haza fognak küldeni,« írta Zabanius. 1) Gróf Kinsky egész váratlanul felhívta az erdélyi követeket; hogy emlékirataikat rövidebb kivonatban terjeszszék be, s erre május 20-án csakugyan kiadták a rég várt válaszokat. Az erdélyi kérdés megoldásával a miniszterek, a con­ferentia koronként, a mint az valami okból actualissá lett. foglalkoztak. Mikor Bethlen Miklós a diplomát megszerezte; Carafa, ki abban a hírben állott, hogy a. magyar ügyeket legjobban ismeri — bizonyosan felsőbb megbízásból, emlékiratot készített. 2) S midőn a diploma módosítása szóba; került, ismét készíttettek Carafával egy új emlékiratot, mely az erdélyi viszonyok megoldásáról ad tanácsokat. 3) De a kormánynak nem volt czélja megoldani az erdélyi kérdést. Csak azzal volt tisztában, hogy az ország önállóságát nem fogja elismerni, hanem lehetőleg húzni-halasztani fogja a kérdés végleges eldöntését, mert a háborús viszonyok közt szüksége volt Erdélyre, s épen azért került mindent, mi ott a kedélyeket ingerelte volna. Be is vallották ezt habo­zás nélkül a szászoknak és katholikusoknak. azzal bíztatván ezeket, hogy majd jönnek jobb idők, mikor óhajtásaikat teljesíteni fogják. A szászokkal való kiegyezést egy leirattal ápril 7-éir jóváhagyták, s a törvénykönyvben tett módosításokat is meg­erősítették. April 14-iki leiratban a porták ügyében kelt accordát. hagyták helyben. Ápril 9-én kelt diploma a császárnak csak a vallásügyi viszályok eldöntésére vonatkozó elhatározását foglalta magában. Ez feltűnő módon kimélte a más feleke­zetek érzékenységét. A gubernium felterjesztése értelmében intézkedett s ezúttal még a kolozsvári tárgyalások vallás­ügyi megállapodásait hagyta helyben, úgy azonban, hogy a jövő reformok útját nem vágta el. Néhány nappal később,, ápril 14-én, Baranyaynak a katholikusok külön követének ') Jelentése 307-dik lapján, Kemény Fundgruben I. a) Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde, 162. 1. 3) Az emlékirat megvan Bolognában. ]\larsigli gyűjteményben, honnan az Akadémia történelmi bizottsága lemásoltatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom