Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 21. 1692-1699 (Budapest, 1898)

35. fejezet: 1692-1699 - I. 1692. márcz. 15—ápril. 25. Szebeni országgyűlés

lett maradni, hogy kik és mikor, arról a kormányzó intézkedik. (II. art.) Miután az adó kivetése ügyében már intézkedtek, most utólagosan a vectura ügyében rendelték el, hogy minden tizenkét kapu egv-egy szekeret állítson ki. (III. art.) Az 1685 óta fennálló adóhátralékok hajtassanak be szigorúan s a főbiztosok szigorú számadásra vonassanak, s ha azok a restantiákat be nem adják, jószágukon tegyenek executiot. A boldogult fejedelem szolgái kutattassanak fel s szoríttassanak rá, hogy, a mit a boldogult jószágaiból elvittek, adják vissza, vagy a kárt térítsék meg. (V. art.) A főbiztos hatásköre ügyében a mult ülésen hozott intézkedést helybenhagyják. (VI. art.) A VII. articulus kinevezte azon bizottság tagjait, kik Kolozsvárit a katholikusokkal kezdett tárgyalást folytatni fogják, határidőül május 17-dike tűzetvén ki. Máramaros vármegyében a tisztviselők olyan módon választassanak meg, mint az az erdélyi vármegyékben szokás. Czirkálás évenként egyszer tartassék. (YIII. art.) Az Apafi idejében adott térítvények érvénytelenek. (IX. art.) Ezzel a gyűlés ápril 24-én eloszlott. A katholikus status még a tárgyalások bezárása előtt, ápril 19-én, felterjesztést intézett a császárhoz,

1) melyben azt indokolják, hogy a kiegyezés megkötése nem rajtuk mult, s bécsi s felsőmagyarországi barátaiktól jövő magatartásukra nézve utasítást kértek. A bécsi tanácsadók azon a véleményen voltak, hogy csak az esetben egyezzenek bele a kiegyezésbe, ha nekik mindent megadnak. Különben forduljanak a császár kegyelméhez.

2) A nagyszebeni gyűlésből kiküldött bizottság május 17-én Kolozsvártt összeült s isiuét megkezdte a tárgyalásokat. A kérdés egyik lényeges pontja az volt, hogy a katholikusoknak kész templom és iskola adassék. S a három vallás részéről a katholikusok nemcsak e pontra vonatkozólag, ') Lásd Törvények és Okiratok VII. '-) Lásd Törvények és Okiratok VIII. és IX.