Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)

34. fejezet: 1688-1691 - XVI. 1690. jan. 14. Ebesfalvi delegátió

birodalomban. A szerencse egyszerre hátat fordított a csá­szári sergeknek. Az egész ozmán birodalmat s magát a szultán seregeit is új szellem hatotta át. A török és tatár csapatok még ezen a télen kiverték a császári hadakat oláh­országi és szerbországi téli szállásaikról x) s ezek kénytelenek voltak Erdélybe húzódni vissza. Csaknem közvetlenül azután történt az, hogy a badeni herczeget visszahívták Bécsbe, s őt is, mint már az előbbi évben a legkitűnőbb vezéreket, a rajnai hadsereghez küldjék. XYI. A török hadak váratlan diadala, a támadó seregek visszanyomása nagy befolyással volt Erdély jövendő alakulá­sára is: de ez egy időre csak Ínséget, nyomorúságot és ter­heltetést idézett elő. Ez a váratlan s nagyobb arányú elő­nyom úlása a német hadaknak csak országos határozattal volt elintézhető. Ezért a fejedelem 1690. jan. 14-ére Ebes­falvára összehívta a delegatiót. Összegyűlvén a delegatió Heisler tábornok azon kivá­natát vették tárgyalásba, hogy a havasalföldi téli kvártélyból Erdélybe átnyomúlt császári hadak ellátásáról gondoskod­janak. A roppant teher daczára, hogy ő felsége kegyelmes­ségét jobban kiérdemeljék, a hadak fentartására megszavaztak 18.000 köböl búzát s a már korábban megszavazott 15.000 köböl zabot 10 ezerrel felemelték. Intézkedtek annak gyors beszolgáltatásáról. Minden kapuszám után 4 köböl búzát s két és fél köböl zabot Ígértek, ez összeget Kolos, Doboka megyékre s a belső-szolnoki hódoltságra vetvén ki, Fogaras­földe a szász papok, oláh papok s Yizakna egy összegben szállítván be búzát, zabot. A mi ki nem telnék, azt az Ebesfalván s Fejérvártt felvetett élésekből pótolják. A szé­nát azok a helységek fogják szállítni, a hol a hadak állo­másozni fognak. Egyszersmind a victualék beszállítására szigorú utasí­tásokat adtak ki. Bethlen Elek neje halála következtében a főbiztosság­0 Kemény Fundgruben II. 239.

Next

/
Oldalképek
Tartalom