Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)
34. fejezet: 1688-1691 - XV. 1689. nov. 24 — decz. 19. Fejérvári országgyűlés
legalább százezer tallért, a többit pedig jövő évi február közepéig szolgáltassák be. Lippálioz és Lúgoshoz kétezer köböl zabot kér. Egyszersmind egy jegyzéket adott át, hogy hogyan kivánja Heisler az ezredeket a télen elhelyezni. T. i. Szebenben a Mansfeld, Megyesen és Segesvártt a Heisler, Beszterczén a Pace ezredeket, a Székelyföldön egy dragonyos ezredet, Barczán egy dragonyos ezredet, Brassóban a badeni ezred felét. jMagy-Sink, Kőhalom és Ljegyházszéken Heisler dragonyos ezredét, Kolozsvártt a Salm gyalogokat, mindenüvé biztos neveztetvén ki. 1) Caraífa kívánalmai elől kitérni nem lehetett. Bármennyire ki is volt merülve az ország, intézkedni kellett, hogy a követelések megadassanak s a határidő is betartassék — nehogy végrehajtást vonjanak magukra. S az országgyűlés csakugyan ebben a szellemben határozott. Az első articulus megszabta az adót ] 690-re. Portánként 200 frtot, 10 köböl búzát, 3 mázsa húst, 17 veder bort, 10 köböl zabot, 3 szekér szénát, de akkép, hogy a kik a medgyesi országgyűlésen és fejérvári consultatiók alkalmával kivetett búzát és zabot befizették, az tudassák be ezen adóba. Azután megszabták az egyes hatóságok, vármegyék portáinak számát, a szász és székely nemzetek, székek, szász és oláh papok, fiscalis tisztek, görögök, örmények, zsidók által fizetendő összegeket. A második articulus Bethlen Eleket nevezte ki főcommissariussá s mellé commissariusokat rendelt, megszabván teendőiket, s az adó behajtása körül teljhatalmat adván nekik. Főbiztosokat neveznek ki a pénz felvételére és kiadására. (III. art.) A pénzadó fele január 20-áig, másik fele febr. 20-áig beadandó. (IV. art.) A victualék fele január 1 -éig, másik fele pedig márcz. 1-éig beszolgáltatandó. (V. art.) A Vl-ik articulus részletes utasításokat foglalt magában arra nézve, hogy kiktől kell az adót behajtani. J) Történeti Lapok I. 534. s köv. 11.