Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 20. 1688-1691 (Budapest, 1897)

34. fejezet: 1688-1691 - Törvények és okiratok

quintum mensis Septembris a 1111 i m i 11 e s i m i sexcentesimi nonagesimi, in possessione dicta Keresztyén-Szigeth indictis, celebratis conc 1 u s i. Articulus 1. Már egynéhány esztendeje lévén, hogy az felséges ausztriai ház armadája titkos és színes módok alatt, az. országnak jovallássa, akaratja s híre nélkül béhozatott és bocsáttatott volt szegény hazánkban; kinek elviselhetetlen igáját szivünknek nagy keserűségivel, minden szabadságunknak végső romlásával, kibeszélhetetlen terehviselésnek rajtunk való megneveltetésével kényteleníttettünk attólfogva erőnk felett hordozni: mert sok gratiánk igéreti után nem könnyebbséget nyertünk, hanem az sok külömb-külömbfélé portiók megfizetése miatt mindenünkből való exhauriáltatásunkat világosan láttuk és tapasztaltuk; és midőn máisemmi reménségtink nem volna, hogy valaha nemzetünknek ez nagy gyalázatos igája alól kiszabadulhatnánk: akkoron az mi nyomorüságink napjainak száma bételvén, az mindeneket titkos tanácsából bölcsen igazgató isten, az ki Nagyságodat sok esztendőknek elfolyása alatt, nem kevés fegyverzörgések között csudálatosan megtartotta, nem nézvén az mi hálaadatlan voltunkat, szintén olyan állapotunkban, midőn szemeinket nem volna kire vetnünk, mivel elébbi kegyelmes urunk ő nagysága halál által tőlünk elvétetett és senki ő nagysága helyiben fejedelmül előnkben nem adatott volna, hanem csak valánk az nagy rettegésben, hogy az felséges ausztriai ház német gubernátort introducálna közinkben, kiben annál is nagyobb megnyomoríttatásunkat remélhetnők; akkoron, legnagyobb szükségünknek idején, idegen országbúi és népek közül az mi hatalmas, győzhetetlen török császárunk kegyelmességiből, feles számú hadainak hazánkban való kisírése által, minden nyomorúságunkból való felszabadíttatásunkra, isten kegyelméből Nagyságod édes hazájában s hazánkban béérkezék és hogy azon hatalmastörök nemzetnek szivét Nagyságod méltóságos személyében hozzánk annyira megengesztelte, hogy boldog emlékezetű néhai Bethlen Gábor erdélyi kegyelmes fejedelem idejebéli szabadságunkat megadta, adónkat is leszállítván, Nagyságod méltóságos tekintetiért athnáméval hit alatt confirmálta és Nagyságod is magával együtt meghozta, sőt Nagyságodat is fejedelmi méltóságra szabad választásunkra hagyta. Dicsőség légyen az mindenható istennek érette és hogy Nagyságod is nem nézvén közüllünk sokaknak Nagyságod személye